Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

B. A legrégibb művelődés korszaka

39

anatómia kifejlődését a kínaiak vallási nézetei gátolják meg. A kínai vallási felfogás szerint az, akinek nincsen meg az egész teste, nem tud majd a másvilágon őseivel egyesülni. Ezért a tetem szétdarabolását a legsúlyosabb bűntettnek tartják, sőt, ha valakit megoperálnak, annak len ágott testrészeit elteszik és ha az dlető meghal, vele együtt eltemetik (pl. az eunuehoknak a genitale-it).

Az ember akkor egészséges, ha benne a pang és a pin egyensúlyban van és ha az összes elemek megfelelő viszonylatban állnak, ellenkező esetben betegség lép fel. Egyébként a rossz szellemek is képesek betegséget előidézni. A kórisme szempontjából legnevezetesebb szerepe van

25. ábra. A moxibustiora alkalmas helyek és megjelölésük. (Kaempfer : Amoenitatum exoticarum politico-physico-medicarum, Lemgo, 1712.)

az arc és a nyelv külemének, főleg azonban a pulsus magatartásának. A kínaiak mindent aprólékosan megfigyelnek, ami hasznukra vált. így vették észre a rühatkát, amelyet tudvalevőleg néha szabad szemmel is meg lehet látni a bőrön. A kínai pulsustan rendkívül bonyolult és ha a kínai orvosok a beteg pulsusát megtapintják, akkor néha pár óráig is ülnek mellette. Meg kell még jegyeznünk, hogy a kínai orvostudomány tizenegy olyan helyet ismer a testen, amelyeken a pulsust meg lehet \ izs- gálni. A természetben mindenre van gyógyszer. Ezért a kínaiak igen sok szert próbáltak ki és — tekintetbe véve, hogy merőben specu- latív alapból indultak ki — csodálatos tapasztalati ügyességre tettek szert. Dóré francia hittérítő, aki húsz évet töltött belső Kínában, azt írja, hogy a kínaiak meg tudják gyógyítani a kitört veszettséget. A bőrbetegségek ellen ként, timsót, arsent, kénesőt használnak. A spphilist ősidők óta úgy gyógyítják kénesővel, hogy papírtölcsérkét töltenek meg einóberrCi.