Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
B. A legrégibb művelődés korszaka
37 minden lehetőségét. Hiszen a tudomány története arra figyelmeztet, hogy biztos tényeknek mindenféle makacs tagadása rendesen kudarccal végződött! VI. KÍNA. Kínáról és a kínai népről nem lehet másként beszélni, mint csak a legnagyobb elismeréssel és titkos fé’elemmel. Több, mint négyszázmillió kínai él. Testi alkatukkal, fejlett izomzatúkkal is, szorgalmukkal és a fáradalmak iránt tanúsított szívósságukkal is felülmúlják az európai népeket. Csak nincsen olyan közös eszményük, melynek mindnyájan szolgálatába állhatnának és amely a szervezetlen és az egymással örökké harcoló tömegeiket rendezett állammá alakíthatná. Művelődésük 'egyike a legrégibbeknek. Olyan találmányok, amelyek Európában új korszakot nyitottak meg, Kínában már sokkal korábban voltak ismeretesek; pl. a puskapor, az iránytű, a himlő elleni védőojtás. A kínai orvosok sokkal korábban tudták, mint az európamk, hoqy a rühösség oka egy él ósdi. (1) Kínában már a VI. században K. u. használtak falemezeket a nyomtatáshoz s az összerakható betűket Kínában már a XI. században feltalálták. Abban az időben keskeny bambuszléceket használtak írólapul s ezeket függőlegesen, felülről lefelé, csak egy oszlopban, jelekkel írták tele. Ilyen lécekből álló köteg könyvlapnak, több ilyen köteg pedig könyvnek felelt meg. Selyemre és papírosra is nyomtattak; papírost Kínában a K. u. II. század óta gyártanak. Bár a gyakori politikai felfordulások Kínában sok könyvtárnak, tehát irodalmi műnek is pótolhatatlan elpusztulásával jártak, mégis fennmaradtak olyan kínai nyomtatványok, melyek a XI. századból származnak, sőt ezek közül néhány még Európába is eljutott. Jellemző sajátossága a kínaiaknak, hogy rendkívüli tisztelettel viseltetnek minden iránt, ami kínai. Megcsontosodott konzervatívok s saját művelődésük felsőbbségéről meg lévén győződve, kicsinylőleg és fölényesen néznek le az európai kultúrára. Megvannak nekik a maguk ősrégi tekintélyeik, tudósaik, bölcseik, orvosaik s ezeknek műveit mai napig is oraculumoknak tartják. Kínában épúgv, mint Indiában egészen mindegy, hogy valamely müvet kétszáz vagy kétezer évvel előbb írták-e. A tudománynak, nevezetesen pedig az orvosi tudománvnak, semmiféle haladásáról szó sincsen Kínában, természetesen belső Kínában, mert az óceán mellett és abban a néhány városban, amelyekbe az európai kultúra 1 (1) A rüh kórokozóját, a sár copies scabieit, meggyőző módon Remicci Ferenc mutatta ki 1834-ben Párizsban, Alibert klinikáján. Azonban már előbb is (Szent, Hildegard, Guy de Chauliac, Páré Ambrus és mások) sejtették, hogy élősdi okozza a rühet, sőt Hauptmann 1657-ben, Bonomo és Cestoni pedig 1687-ben le is rajzolták és közölték a rühatka kéoét. A nagvszőllősi (Szombathely mellett) születésű idősb Joel Ferenc (1508—1579) azonban már több mint száz évvel Bonomo és Cestoni előtt vi'ágosan leírta a rühatkákat, melyek szerinte »excellentissimi vermiculi, qui cuticu'am erodentes pusUPas excitant, á nostris »die Suhren« nominantur« (Joel: Opera medica. Amstel. 1701. Lib. IV. Sectio. III. 343. lap), illetőleg »animalcula admodum exigua instar ovorum hallecum piscium, sed longe minora, ita ut visum fere effugiant — inter cutem et cuticulam generata, quae serpendo cutem exarant et exiles et prunminosas pustulas excitant« (u. o. Lib. X. Sect. III. 559. lap; N. 37. lap). Másik honfitársunk, Csanaki (Czanaki, s Tzanaki) Máté (szül. 1595), I. Rákóczi György udvari orvosa és a sárospataki kollégium (anára, 1626-ban me<jirta. hogy állatoeskák, »bellisima animalcula« okozzák a rűhöt (W, /. 194—195-J N. 1908. év, 35. lap, D. 380. lap.).
