Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

/ Van Swieten Gellért (1700—1772) Leidenben született és itt is tanult orvostudományt. Az orvostudori rangfokozatot az 1725. évben érte el; később egyideig még előadásokat is tartott ezen az egyetemen. Ez azon­ban akadályokba ütközött a protestáns Hollandiában, mert van Swieten római katholikus vallású volt. Azonban éppen a vallása szolgált ajánló­levélül számára Mária Terézia esászárnő, a buzgó katholikus uralkodónő szemében, aki van Swietent az 1745. évben meghívta Becsbe és reábízta az egyetem újjászervezését és később különféle állami, különösen az or­vostudományi ügyek vezetését is. Van Swieten maga csak eleinte tartott előadásokat, később csupán irányí­totta az egész kart, mint annak igaz­gatója, és kiválogatta a tanárokat. A tudományos irodalomban van Swie­ten a Commentaria in Boerhaavii apho- rismos című ötkötetes művével vált híressé; a kötetek egymás után je­lentek meg az 1741 —1772. években. E műnek még hét kiadása és fordítása került forgalomba. (1) Van Swieten teljesen újjászer­vezte a bécsi orvostudományi kart, Ennek a karnak épúgy, mint az egész egyetemnek addig sok középkori jellemvonása volt; a tanítás addig túl­nyomóan a scholastika szellemében folyt, az avatások költségesek, egy­házi jellegűek voltak, a tanárokat rosszul fizették. Most felülkerekedtek a felvilágosult absolutismus elvei, amelyek értelmében az egyetemen ve­zetése átment az állam kezébe; a dok­tori avatások díját leszállították; en­nek következtében az ifjúság nagyobb számban lépett az orvosi pályára. Ez­óta az állam hívta meg a tanárokat és nagy illetményeket (az orvostudo­mányi karon évi 5.000 forintot) fi­zetett nekik, egyszersmind előírva azt is, hogy mit kell előadniok. Az orvostudományi karon ettől fogva hi­vatalból kötelező volt a hippokra- tismus — doctrina Hippocratica. Alapítottak fűvészkertet, vegytani la­boratóriumot, az előadásokat lassankint bemutatásokkal és gyakorlatok­kal kötötték egybe. Klinikát nyitottak meg, egyelőre kicsiny, csak 12 ágyasat, rendszeresítették a klinikai előadásokat. Különben az orvosi gyakorlatra való jogosultságnak megosztása úgy Ausztriában, mint sok más európai országban úgy maradt, mint az a középkorban kialakult. Az orvosi iskolák külön szabadították fel az orvosdoctorokat és külön a sebészeket. Az orvosdoctor magára vállalta az egész orvosi munkát, de kitért a kézzel végzendő feladatok elől, nem 1 (1) Ez a könyv köteles tankönyv volt a pesti Orvostudományi Karon a XVIII. század végén és a XIX. század első évtizedében. 241. ábra Van Swieten Gellért (1700—1772) az orvos­képzés és az egészségügy reformátora Austriában. A nagyszombati orvostudományi kart is az ő tervei szerint szervezték meg. (Budapest, Egyetemi Bőr- és Nemikórtani Klinika.)

Next

/
Thumbnails
Contents