Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
/ Van Swieten Gellért (1700—1772) Leidenben született és itt is tanult orvostudományt. Az orvostudori rangfokozatot az 1725. évben érte el; később egyideig még előadásokat is tartott ezen az egyetemen. Ez azonban akadályokba ütközött a protestáns Hollandiában, mert van Swieten római katholikus vallású volt. Azonban éppen a vallása szolgált ajánlólevélül számára Mária Terézia esászárnő, a buzgó katholikus uralkodónő szemében, aki van Swietent az 1745. évben meghívta Becsbe és reábízta az egyetem újjászervezését és később különféle állami, különösen az orvostudományi ügyek vezetését is. Van Swieten maga csak eleinte tartott előadásokat, később csupán irányította az egész kart, mint annak igazgatója, és kiválogatta a tanárokat. A tudományos irodalomban van Swieten a Commentaria in Boerhaavii apho- rismos című ötkötetes művével vált híressé; a kötetek egymás után jelentek meg az 1741 —1772. években. E műnek még hét kiadása és fordítása került forgalomba. (1) Van Swieten teljesen újjászervezte a bécsi orvostudományi kart, Ennek a karnak épúgy, mint az egész egyetemnek addig sok középkori jellemvonása volt; a tanítás addig túlnyomóan a scholastika szellemében folyt, az avatások költségesek, egyházi jellegűek voltak, a tanárokat rosszul fizették. Most felülkerekedtek a felvilágosult absolutismus elvei, amelyek értelmében az egyetemen vezetése átment az állam kezébe; a doktori avatások díját leszállították; ennek következtében az ifjúság nagyobb számban lépett az orvosi pályára. Ezóta az állam hívta meg a tanárokat és nagy illetményeket (az orvostudományi karon évi 5.000 forintot) fizetett nekik, egyszersmind előírva azt is, hogy mit kell előadniok. Az orvostudományi karon ettől fogva hivatalból kötelező volt a hippokra- tismus — doctrina Hippocratica. Alapítottak fűvészkertet, vegytani laboratóriumot, az előadásokat lassankint bemutatásokkal és gyakorlatokkal kötötték egybe. Klinikát nyitottak meg, egyelőre kicsiny, csak 12 ágyasat, rendszeresítették a klinikai előadásokat. Különben az orvosi gyakorlatra való jogosultságnak megosztása úgy Ausztriában, mint sok más európai országban úgy maradt, mint az a középkorban kialakult. Az orvosi iskolák külön szabadították fel az orvosdoctorokat és külön a sebészeket. Az orvosdoctor magára vállalta az egész orvosi munkát, de kitért a kézzel végzendő feladatok elől, nem 1 (1) Ez a könyv köteles tankönyv volt a pesti Orvostudományi Karon a XVIII. század végén és a XIX. század első évtizedében. 241. ábra Van Swieten Gellért (1700—1772) az orvosképzés és az egészségügy reformátora Austriában. A nagyszombati orvostudományi kart is az ő tervei szerint szervezték meg. (Budapest, Egyetemi Bőr- és Nemikórtani Klinika.)
