Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

453

Descartes-féle életszellemek vagy a Stahl-íé\c lélek fogalmával magyaráztak,

olyan tulajdonságokra vezet vissza, amelyeket kísérlettel lehet kimutatni: a kísérlet kimutatja, hogy az élő izom mindig reagál mindenféle ingerre, tehát az »ingerlékenység« jellegével bír, az idegek pedig érezni képesek, tehát az »érzékenység« jellegével bírnak, //«//érnék ez a felfedezése nekünk, akik hozzá szoktunk a XIX. és XX. század pontos kísérleteihez, nem látszik manapság különösen nagynak, abban az időben azonban rendkívül fontos volt. Ettőlfogva a tudósok nem kerültek a phpsis, pneuma, archeus vagy a lélek lényege feletti metaphysikai elmélkedések útvesztőjébe, hanem már kísérleti vizsgálatokra fordították tehetségüket.

Haller, olyan sajátságokat mutatván ki, amelyek csak az élő szervezetek egyes részeinek tulajdonságai, a holt szervezetben pedig már nincsenek meg, elvetette a biológiai jelenségek mechanikai magyarázásának lehetőségét. Nem csatlakozott az eddigi iatromechanikai nézetekhez, hanem Vitálist a volt.

Haller nek nagy érdemei vannak továbbá az anatómia terén is sok felfedezésével (arcus lumbocostalis diaphragmatis, seu arcus Halleri; circulus vasculosus nervi optici, s. circulus Halleri; rete testis~ s. rete Halleri stb.), a növénytan terén, amelyen korában csak Linné szárnyalta túl, végül a költészet terén is, amennyiben ő nyitja meg a német nemzeti költészet korszakát.

Miként kétszáz évvel azelőtt Vesalius működése kiinduló pontja volt sok XVI. és

XVII. századbeli anatómusok munkásságának, egészen úgy lép most Haller nyomdokába sok

XVIII. és XIX. századbeli anatómus, néhányan közvetlenül mint

olyan tudósok, akik Haller mun236 ábra. Lieberkühn János Nathaniel mikroskopjai. (London, Royal College of Surgeons.)

237. ábra. 1750 körül készült ismeretlen eredetű górcső. (Kopenhága, Egyetemi Orvostörténelmi Múzeum.)

az ő tanítványai, mások általában mint