Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
430 szülőintézeteket berendezni. Ezek Franciaországban a Maternité nevet kapták. (1) Az anatómiához hasonlóan a vegytan is igen lassan tört magának utat az orvostudományban. Sydenham nem nagyon hitt az anatómiában és épúgy azt sem remélte, hogy a vegytani törvények valaha is érvényre jutnak az orvostudományban. De teljes conservatismusa mellett sem tagadta meg a haladás lehetőségét és olykor elismerte a vegyi gyógyszerek hasznos voltát is. így nem vetette el az antimont, pedig ez az orvosszer a XVI. és XVII. században sokszor szenvedélyes és majdnem fanatikus küzdelmek tárgya volt. Az antimon- készítmények a XVI. században leginkább Paracelsus hívei között kezdtek használatba jönni; Paracelsus, mint tudjuk, a vegyszerek használata mellett kardoskodott. Ámbár néhány készítmény, pl. a hány- tató borkő (tartarus stibiatus) hatásos és a gyógyászatban használható volt, mégis sokan kikeltek ellenük, talán azért, mert nem elég óvatosan alkalmazták azokat. Különösen az orthodox körök harcoltak tel217. ábra Ónból készült 63 cm magas terjék-tartály. Aalborg. Jütland, Dánia. 3^^ kímélet UH éggé Felírása : Theriaca Androma. Látható rajta IV. Frigyes (1671 —1702) és az antímon ellen. A VI. Keresztély (1699—1746) dán királyok koronás monogremmja. vyir Fo (Kopenhága, Egyetemi Orvostörténelmi Múzeum.) ^ SZdZdCl eiSO IC (1) Magyarországon már 1799-ben akartak szülőházakat létesíteni »e consideratione invalescentium in Regno hocce infanticidorum ... in quo personae conceptum ex illicito concubitu partum suum tacite edere possent«. (L. III. 1- k, 928. lap, 1457. pont). E terv azonban akkor nem valósult meg, de a kórházakba mégis felvettek szülőnőket. A bábák kiképzése terén igen nevezetes Weszprémi Istvánnak, a Bába-mesterségre tanító Könyve, amely 1766-ban jelent meg; ez az első, ábrákkal is éke- j sített magyar nyelvű bábakönyv; »van Swieien e könyvnek egy-egy példányát j Weszprémi nevében xVIária Teréziának és II. Józsefnek átnyújtotta, akik azokért a szerzőnek buzgó igyekezetét megdicsérték; a királynő Weszprémit a mellképét viselő, gyémántos koronával ékített és gyémántos keretbe foglalt nagy arany * éremmel ajándékozta meg.« (Maizner nyomán D. 524.)
