Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
E. Az újkori orvostudomány
423 h°j§y miért szűnt meg. Sydenham nem említ semmiféle egészségrendészeti eljárást, és ilyenek valószínűleg nem is játszottak nagyobb szerepet. Az 1667. é\ tavaszán h i m 1 ő j á r v á n y tört ki Londonban, amely 3 é\ ig eltartott. Egész családok betegedtek meg himlőben, gj^ermekek és felnőttek, azoknak a kivételével, akik már előzetesen átestek a himlőn. Igen részletes és klinikailag pontos Sydenhamnél a himlő lefolyásának, a kiütéseknek és az esetleges szövődményeknek a leírása. Egészben véve nem volt nagy a halandóság. A közönséges himlő szétszórt Hólyagjaival (variola discreta) rendesen kedvezően végződött, csupán az olyan himlőeseteknek volt súlyos a lefolyása és nem egyszer halálos a kimenetele, amelyekben — összefolyó hólyagok (variola confluens) fejlődtek ki. Sydenham azt tapasztalta, hogy a himlőben gyakrabban haltak meg a jómódú emberek, mint a szegények; ezt ő annak tulajdonítja, hogy az előbbiek »túlságosan gyógyították magukat«, holott himlő esetében, az ő véleménye szerint, jobb a természetre bízni a beteget. Az 1669. év augusztusában Londonban a cholerina pusztított járványosán a tápcsatornában mutatkozó összes heves tünetekkel, hasmenéssel, hányással, görcsökkel, gyenge érveréssel. A betegek néha 24 óra leforgása előtt elpusztultak. Mindjárt azután vérhas1 tört ki és ez egészen az 1672. évig minden év őszén megismétlődött és különösen az 1670. évben végzett »nagy pusztítást«. Az 1670. év januárjában Londonban kanyaró tört ki a gyermekek között és néhány évig eltartott. Legnagyobb hevességét az 1674. év kezdetén érte el, amikor majdnem minden házban pusztított. Az 1674. év őszén újra megjelent a himlő, ezúttal a rendkívül rosszindulatú f e ke te himlő (variola haemorrhagica). Az 1675. év októberében sokan náthalázat kaptak, orrhuruttal, köhögéssel, nem ritkán pedig tüdő- és mellhártya-szö- vődményekkel is. Sydenham megjegyzi, hogy nem emlékszik rá, mikor volt egyszerre ennyi beteg. Az 1679. év júliusában járványosán újra megjelent a malária, amely különösen augusztusban végzett »szörnyű pusztítást«. Az 1679. év novemberében »jár210. (Berlin, ábra. Régi csavaros szájterpesztő. Staatl. mediko-historische Sammlung.) 1 A »ezerwonka« (»vérhas«) kifejezés nem fejezi ki híven a »dysenteria« fogalmát, mert ez olykor véres székletek nélkül folyik le; továbbá a régi lengyel nyelvben »czerwonkának« nevezték az erythemát és a rubeolát is, ami manapság is megtörténik a nép nyelvében. («,209. ábrf^' XVI. századbeli sebészi csonttűrész. (Készült Nürnbergben. —- Berlin. Staatliche mediko-historische Sammlung.)
