Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

E. Az újkori orvostudomány

203. ábra. Zsámboki János (1531 — lfegjl) kiváló magyar humanista orvos. (N, De. L arrnessin sculp. Lipcse, Egyetemi Orvostörténelmi Intézet.)

Antoninus orvosi segítségéről, melyet neki nyújtott. Antoninus még életében Ja- nickivel gyász verset íratott magának, mely a Luctus Pannoniae című gyűjteményes munkában jelent meg 1544-ben Vietor Jeromosnál Krakóban; Weszprémi is közli ezt a verset. Antoninus Magyarországgal és a Krakóban tanuló magyar diákokkal állandó összeköttetésben állott. 1536-ban polgárjogot kapott Krakóban. Weszprémi azt írja róla (W. II. 220. lap), hogy később visszatért Magyarországba és itthon halt meg 1544-ben: »Sed redditis mox pacatioribus Hungáriáé rebus, ad proprios Lares Medicus noster una cum domesticis revertit, ibidem an. 1544. diem obivit supremum . . .« Ezzel szemben a Lengyel Tudományos Akadémia szerkesztésében jelenleg megjelenő Életrajzi Lexikon (Slownik Biograf iczny) azt

mondja (1935) Antoninusról, hogy egyik költeménye 1544- ben jelent meg a Luctus Pannoniae című gyűjtemémé- nyes munkában és hogy Antoninus halálának ideje ismeretlen, de ő 1547-ben még élt, mert ekkor még említik őt a krakói városi iratok, 1549-ben azonban már nem élt, mert ekkor az »elhalt« Antoninus örököseiről írnak a kútfők. Lehetséges, hogy össszecserélik őt hasonnevű fiával, aki szintén orvos volt. Antoninus orvosi művének címe: De tuenda bona valetudine (1535); számos elégiát és ódát írt latin nyelven, id. Antoninus János leányát, Katalint (aki 1569-ben már meghalt) 1561-ben feleségül vette Schneeberger Antal zürichi származású krakói orvos. Ifjabb Antoninus 1569- ben lefordította sógorának, ennek a Schneeberger Antalnak egyik orvosi művét latin nyelvről lengyelre. A Kassai Antoninus-család példája tanúskodik azon szoros szellemi és családi kapcsolatokról, melyek akkoriban a magyarok és lengyelek között fennállottak.

2. Másik jeles humanistánk horekoviczi Dudith András (1533—1589) volt, aki noha nem folytatott orvosi gyakorlatot és orvosdoktor sem volt, mégis maradandó helyet kapott az orvostudomány történetében. Budán született mint egy dél-ma- gyarországi régi magyar család sarja (Goldzieher, Orvosi Hetilap, 1897. év); Boroszlóban, Bécsben, Ölasz-, Angol- és Franciaországban, továbbá Belgiumban és Németországban tanult. Hazajövet esztergomi kanonok lett; 1561-ben a nagy- szombati tartományi, zsinat őt küldte ki a tridenti (Tridentum, Trento) zsinatra mint a magyar papság képviselőjét; 1562-ben érkezett Trientbe; feladatát elvégezvén 1563-ban Csanádi, 1564-ben pécsi püspök lett. 1565-ben I. Miksa király mint követet a lengyel királyi udvarba Krakóban küldte (Szinnyei). Itt 1567-ben megnősült; Luther, majd Socinus híveihez csatlakozott; felesége halála után másodszor is megnősült; Báthory Istvánnak lengyel királlyá választása után Lengyelországot elhagyta, végül Boroszlóban telepedett le, ahol még 10 éven át családjának élt. Weszprémi még látta a sírját a boroszlói Szent Erzsébet-templomban. Dudith jellegzetes humanista tudós; rendkívül nagy műveltségű volt; Weszprémi jellemzi: Vir fuit variarum linguarum, graece in primis, ut et philologiae, matheseos, astrologiae genethliacae juris civilis, rei medicae, verbo omnis poly-