Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
ált hazugságait igazi hazugságoknak tekinteni, mert néni tudatosak, hanem betegségnek a tünetei. A hysteria gyakran olyan psychés sértés után kezdődik, amely mélyen megrázkódtatta a beteg psyehicumát. Idetartoznak olykor sexualis események, így nőknél megkísérelt vagy véghez vitt nemi erőszak, ilyen sértést szenvedett el a XVI. században Fontaine Franciska, a mi boszorkánypörbeli hősnőnk, — valamint tűzvész, gyilkosság látványa stb. A hysteriánál számos zavar lép fel a mozgási és az érzési sphaerá- ban. A mozgási körbe tartozó zavarok mint bénulások, merevség, zsugorodások, rángógörcsök 1 mutatkoznak. A bénulások kiterjedhetnek a test felére vagy az egyik végtagra, hirtelen, rendesen valami erős kedélymozgalom után lépnek fel, olykor igen sokáig, hónapokig és évekig eltartanak és époly hirtelen meg is szűnhetnek valamilyen újabb kedélymozgalom befolyása alatt. Pl. az a beteg nő, aki néhány évig béna volt és egyáltalában nem tudót járni, tűzvész kiütése alkalmával, vagy valamely csodáiróFThíres forrás hatására, hirtelen visszakapja lábának mozgatóképességét. A hysteriás görcsök leggyakrabban valamilyen erős kedélymozgalom kíséretében lépnek fel. A beteg nő görcsös sírásra vagy nevetésre fakad, amit nem tud abbahagyni, vagy kutyaugatásra, néha más állat hangjára emlékeztető csuklás, böfögés, ásítás, köhögés vesz rajta erőt. Súlyos hysteria eseteiben nagy rohamok fordulnak elő. A beteg nőt olyan görcsök fogják el, mint az epilepsiánál, elesik, de rendesen úgy, hogy nem okoz magában kárt, pl. a kerevetre, arcát torzítja, végtagjait rángatja, kezét ökölbe szorítja, mintha haragudnék, kiabál, ordít, nevet vagy sír. A hysteriás roham classicus tünete az egész , testnek ívalakú előregörbítése (opisthotonus), úgyhogy a padlón vagy az ágyon fekvő test csak a fejre és a sarokra támaszkodik (arc de cercle — körív), a has pedig felfelé dülled. Ha a hysteriás nőnek gyakran vannak ilyen rohamai, akkor annyira megerősíti gerincoszlopát és izmait, hogy az ív mindkét vége, a fej és a sarok egymáshoz közeledhetnek. Sőt, Auxonne- ban a kolostori ördöngösség hősnői még »jártak« is ebben a helyzetben. Ritkább a testnek előregörbítése más helyzetekben. De itt is hallatlan ügyességet értek el az auxonne-i apácák, pl. hason fekve, csak felfúvódott hasuk búbjával érintették a talajt, testük többi részét pedig annyira hátra görbítették, hogy sarkuk érintette a fejüket. Ez a meggörbiilés az izmok oly nagy megfeszülésével és merevségével jár, hogy ezt néhány ember ereje sem képes leküzdeni. Az auxonne-i apácák kiegyenesített testének merevsége oly nagy volt, hogy az apácák oszlop módjára dűltek lassankint a földre. Azok a testtartások, melyeket a roham alatt a hysteriás nők felvesznek, gyakran igazán ördögeik és nem egy részletükben emlékeztetnek az ördögök középkori ábrázolásaira. Testtartásuk és arcuk vonásai valamely érzelmet fejeznek ki, csodálkozást, vallásos elragadtatást, haragot, ijedtséget, erotikus érzelmeket (Charcot-íé\e attitudes passionnelles), közben pedig testük az érzelmeknek megfelelő mozgásokat végez. Ellentétben az epilepsiá- val, a hysteriás nő mozdulatai mindig coordináltak. A földön fekve, a hysteriás nő sokszor szétterpeszti karjait a kereszt karjainak megfelelően és így merevedik meg (keresztrefeszítés — crucifiement), olykor pedig az egész padlón végig hánykolódik és e mellett fejével és medencéjével igen különböző mozgásokat végez. A roham alatt az öntudat, bár ködös szokott lenni, nem szűnik meg mindig teljesen. Megfelelő szavak, szit14’
