Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)

D. A középkori orvostudomány

(incorporált) más doctorok is tartottak különböző, de már nem rendes előadásokat, de ezek nem kaptak fizetést. Szaktárgyak szerint nem osztályozták a lectorokat és minden lector előadhatta, sőt köteles is volt előadni az egész orvostudományt.

Nőket a középkori egyetemekre nem vettek fel és Salerno kivételével, seholsem szerepeltek az egyetemi orvosképzésben. Ez az egyetemeknek kifejezetten clericalis jellegével függött össze; az egyetemeket pápai engedély alapján állították fel és püspökök, mint egyetemi cancellárok, adományozták a rangfokozatokat. A középkori egyetemeken a. tanítók is, a tanulók is papi ruhát, azaz bokáig érő, hosszú, sötét köntöst viseltek. Sokan közülük, sőt majdnem mindnyájan felszentelt papok voltak. Igaz, ez alól a szabály alól sok kivételt találunk, épen az orvosok között és idővel ezek is lettek egyik tényezőjévé az egyetemek elvilágia- sodásának.

Minden karon adományoztak alacsonyabb és magasabb rangfokozatokat. A legalacsonyabb a babérkoszorúsok rangfokozata volt. A magasabb fokozatot különbözőképen nevezték: magister, licentiatus, doctor, s ezek a címek más-más időben mást-mást jelentettek. A baccalaureus

\2

76. ábra. Az anatómia tanítása a XV. században^ Páduéban. (Ketham : Fasciculus medicinae c. műből.)