Szumowski Ulászló dr.: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve (Budapest, 1939)
D. A középkori orvostudomány
115 híres kabbalát, a theosophiának, mágiának és varázslásnak1 * a keverékéből kialakult tudományt, illetőleg áltudományt. Később, mikor a tudomány fáklyája kigyullad az arab világban, ezek a tanok eljutnak közéjük, hogy aztán az arab tudománnyal együtt behatoljanak a középkori Európába és részben, különösen az astrologia dolgában még ki is egvezzenek a katholikus egyházzal. A művelődés és közvetve az orvoslás történetében is jelentős esemény volt, hogy Sz. Benedek az 529. évben megalapította a Benedek- rendet- az itáliai Monte Cassinon, azon a helyen, ahol a pogány Apollo istennek még híres temploma volt abban az időben. Sz. Benedek rendi szabályai később mintául szolgáltak sok más hasonló kolostorrendnek a megszervezésénél. Ő az emberiség igazi jóltevőjévé vált. A tőle megalapított szerzetesrend arra törekedett, hogy az akkori társadalmak nyers szokásait megszelídítse és lassankint hozzászoktassa a keresztény művelődés jótéteményeinek felhasználásához. A gyakran félvad nép csodálkozva nézett a Benedek-rendi kolostorok munkás, odaadó életére és meglepődve látta, hogy a szerzetesek szorgos kezemunkája nyomán miként válnak a pusztaságok ismét termőfölddé. A szegényekről, a zarándokokról és a betegekről való gondoskodás kezdettől fogva a Benedek-rend köteles-- ségex közé tartozott. Sz. Benedek rendszabálya világosan kimondotta, hogy mindenekelőtt a betegekről kell gondoskodni (infirmorum cura ante omnia adhibenda est). Ezért a középkorban a kolostorokban menhelyek és kórházak keletkeznek, amelyeket /íosp/fmmoknak, hospitaleknek, infirma- riumoknak neveztek.3 Bennük a zarándok, nyomorék és beteg keresztény oltalomban, lelki és testi ápolásban részesült. (1) A Benedek-rendiek buzgón művelték a tudományokat. E tekintetben nagy érdemeket szerzett magának a VI. században Cassiodorus, a római 1 A lengyel czarnoksiqslwo (bűvészet) a »nekromantia« kifejezés eJtorzítá- sábgól eredő »nigromantia« szó fordítása (Brückner). (A német Schwarzkunst szó is innen ered. A fordító megjegyzése.) y. ö. fentebb 70. lap. * Az 1929. évben ünnepélyesen megölték a Sz. Benedek-rend alapításának 1400. évfordulóját. 3 Ezekből a kifejezésekből erednek az olyan mai szavak, mint a franc, y hőpital, inf irmerie, az olasz ospedale, a német Spital, a lengyel szpital stb. (A magyar »ispotály« szó is innen ered. A fordító rnegjegyz.) A görög nyelvből mentek át a későbbi latin nyelvbe a szintén kórházat jelentő nosocomium és xenodochium kifejezések. (1) A legrégibb kórházunk a keresztes-rendiek _»hospiía!e«-je (»Szent Lázár szegényeinek háza«) volt Esztergomban, melyet Szent István alapított az 1000. évben. Nem sokkal utóbb, az 1015. évben a pécsváradi kolostort látták el a betegek ápolására szolgákkal és »tüdősökkel«; Szent Istvánnak erre vonatkozó rendelete így szól: »...idem Monasterium ex donativis nostris ...dotavimus terris, sylvis, piscinis, vineis, villis, populis tam liberis quam servis. Liberis scilicet ducentis militibus . . .; ministris . . . ministris hospitum 3; ministris injirr morum 4...; balneorum servituti deputatis, quos a stuba y>stubarios« vocare morum 4...; balneorum servituti deputatis, quos a stuba »stubarios« vocare possumus 6«. (L. I. 4. lap, 8. pont.) Nékám Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a Margit- legenda szerint a középkorban »Zent ersebet azzonnak ispotályában, zenL gelyert hegye alat« is létezett egy fürdő, amely valószínűleg a mai Szent Imre (Ráe)- fürdő ősi alakja volt (N. 22. lap). Szent László Pozsonyban alapított a XI. t században kórházat, melyet a Szent Antal betegápoló rendre bízott és ezért Szent Antal-kórháznak nevezték azt. Ezeket a hospitaleket követték a XII. században az Egerben, Csurgón, Székesfehérvárott stb. létesített hospitalek; a XIII. században Lébényben, Borsán, Pannonhalmán, Veszprémben, Darócon X (németül Drautz, tótul Dravce, Csütörtökhely és Lőcse között) stb. létesítettek egyházi jellegű kórházakat. Szent László királyunk 1280-ban általánosan elrendelte, hogy »pia loca ad usum pauperum et egenorum ac infirmorum« létesíttessenek az országban (L. I. 77. lap, 129. pont). 8*
