Szakcikk gyűjtemény
Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története
10 rész azonban magánlakásokon tartózkodik. Hogy a tudomány-, a köz- és magánéletben mily üdvös, mennyire hatalmas tényezőnek bizonyult ez a kath. egyetem Belgiumban és részben azonkívül is, azt értelmes olvasóknak teljesen fölösleges lenne fejtegetni. A legr^gib magyar egyetemen, a veszprémin, úgy látszik, megvolt mind a négy szokásos fakultás. Toldyval szemben, a ki azt hitte, hogy nem volt teológiai fakultás a veszprémi egyetemen, „mert a pápák a hittudori koszorú osztása jogával, az eretneki tanoktól félttikben. csak kevés egyetemet ruháztak föl.u At el azí véli, hogy a veszprémi püspök és káptalan székhelyén a teológiai tudományoknak is volt elég hallgatója annál is inkább, minthogy a veszprémi egyetemet minden valószínűség szerint a párisi mintájára szervezték III. Béla idejében. A teológiai fakultást illetőleg megjegyzendő, hogy a nevesebb kolostorokban a hittudományi tárgyak a 12. századtól kezdve olyképpen is előadattak, hogy ezeken a „studium generale“ kon (gene- rale-nyilvános) idegenek is hallgatták a lectoro- kot, ámde mindaddig, mig az egyetemekbe e főiskolák be nem lőnek kebelezve, egyetemi fokozatokat nem osztogattak. Azzal a nézettel szemben, mintha a középkori egyetemeknek magvát mindenütt a teológiai fakultás képezte volna, fel kell említenünk a statisztikai tényadatot, hogy azon 46 egyetem közül, a melyek 1400-ig életbelépték, alapittatásuk alkalmával 28 on nem volt meg a teológiai fakultás. Ennek oka abban keresendő, mivel a régebben keletkezett jogi és orvosi főiskolákon egy ideig nem mutatkozott a teológiai fakultás szükséglete,
