Szakcikk gyűjtemény

Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története

41

pignani ellenpápánál a spanyol határon, hol a vad katalóniak egy éjjeli támadása alkalmával csak vitéz magyarjai kardjának köszönhette életét ; ugyancsak 300 magyar vitéz őrizte Rudolf- zellben a szökésében elfogott János pápát az egyház annyira sóvárgott egységének, békéjének érdekében.

Ha nem is képeztek a magyarok a zsinaton külön natiót a szavazás alkalmával, hisz az esztergomi prímás, mint királyi egyik helytartó (a másik a nádor a király mellett lévén idegenben,) otthon tartózkodván, csak a zsinat vége felé jelent meg Constanzban, de a király és a magyar vitézeken kivtil — a kik oly döntő befolyást gyako roltak ott az események miként való alakulására — abban az időben, midőn János pápa egészen veszett ügyét a párisi egyetem tekintélye által kísérelte meg még egyszer megmenteni, midőn más egyetemek is tevékeny részt vettek az egyház ügyeinek eldöntésében : ilyen időben természetesen Zsigmond egyetemét éppenséggel nem lehetett kiignorálni az egyházzsinatból.

XXIII. János pápának az egyes egyetemekhez intézett felszólítására, hogy küldjenek követeket a constanzi zsinatra, a párisi, kölni, bécsi, heldel- bergi, prágai, trafói, londoni, oxfordi stb. egyetemeken kívül az „Universitas Sudensis“ is reflektált. 1415-ben legkevesebb hat tanár volt jelen a zsinaton az óbudai egyetem részéről, két teológus,

orvos, három jogász és talán egy bölcsész is, a miből egyúttal azt is fel lehet tenni, hogy nyilván az egyes fakultásokon a tanárok többsége mégis csak otthon maradt. Úgy látszik azonban az ott megjelent 6—7 egyetemi tanár mégsem volt mind egyetemi hivatalos kiküldött. A bécsi egyetem pl. a melyen 40 tanárt találunk