Szakcikk gyűjtemény

Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története

látjuk, e nyilvános (publikus) iskolákat nemzetiségi és h#*frajzi különbség nélkül bárki is látogathatta. A bolognai főiskolát, a mely csak jogi szakiskola .(mint ma mondanék : jogi fakultás) volt, csak úgy nevezték egyetemnek (studium generale), akár a mai budapesti tudományegyetemet napjainkban ha­gyományos négy fakultásával. A régi keresztény középkori egyetemnek két jellegzetes tulajdonsága ötlik első tekintetre is sze­münkbe s ez a hallgatóságnak nemzetekre (natio) és a tudományoknak szakokra (fakultás) való ta- <gozottsága. A nációk az együvé tartozóság érzete következtében szellemi és anyagi érdekek ápolá­sára alakultak és csakhamar megszülték a közös pénztárt (bura) és a kollégiumokat, a mely utób­biak kiszámíthatatlan horderejű tényező gyanánt szerepeltek az egyetemi életben és utóbb, közvetve magában a társadalomban is. A fakultások éles kü­lönválása már a 13 ik században látható a párisi egyetemen, a hol ezek külön autonom testületek gyanánt, szervezkedvéü, külön fő (decanus) alatt tartották gyűléseiket, intézték el belttgyeiket, osz­togatták az akadémiai fokozatokat (gradus). Itt már négy fakultást találunk olyképpen, hogy a theologiai, jogi és orvosi a három felsőbbet képezi, a melyek gradusainak elnyerhetéséhez előfeltétel, hogy az illetőt az artium facul as már graduálta legyen. De nem volt minden középkori eg-yetemnek négy fakul­tása, sőt a legiöbbön egy, két vagy három tőtár gyat adtak rendesen elő, úgy hogy nagyobbára á teológia a filozófiával járt együtt, a jogi fakultás gyakran egymagában volt, és a római pápák több főiskolán nem engedték mely, hogy a teológiai fa­kultás létesüljön. Denifle „Die Universitäten des Mittelalters“ c. nagyszabású munkája 1. kötetében tabelláris áttekin­tésben tünteti föl a régibb egyetemeket a 15-ik száza-

Next

/
Thumbnails
Contents