Szakcikk gyűjtemény
Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története
31 1852 ben még bencések utcájának nevezett utcában volt a püspöki kert közelében és Haas biztosítása szerint még századunk első évtizedeiben az apátság romjai láthatok voltak. Mindez együttvéve Kardos felfogása mellett látszik bizonyítani annál is inkább, mert valószínűleg a pécsi egyetemen a tanárok nagyobb része papokból, esetleg részben bencésekből állott. A török hódoltság előtti időkben ugyancsak itt volt *>7. egyik városi plébánia, mig a más k a Mindenszenteknél, a harmadik pe dig a Sz. Beerlalan plébániatemplom a mai belváros hátamögött. V. Orbán pápa az egyetfm alapítását jóváhagyó bullájában felemlítvén, hogy az egyetem és annak tanulói számára mind “ama ki válságok at jogokat és szabadságokat biztosítja, a melyeket más egyetemek is élveztek, a középkorból ránk maradt tudósítások alapján a többi akkor létezett egyetem példájára valószínűleg a pécsi egyetemnek is meg voltat a következő jogai : A* önkormányzás, az autonómia joga, amely* nél fogva a saját ügyeit önmaga intézhette. Joga volt testületi elüljáróit, a rektort, dékánokat szabadon választani. Joga volt minden megengedett tudományt előadni. TjIos volt ellenben a mágia-varázslás bübá- josság különféle ágaiból előadásokat tartani. Ä promoveálás joga. Ez abban as időben nagy egyházi jellegű ünnepségek között történt. Az egykori bécsi egyetemen pl. először is a pápa helyettesének (a káptalani nagyprépostnak), az egyetemi kancellárnak be kellett mutatni az illető doctoran dust. A doktori méltóság kiosztása a székesegyházban (Szt. István) történt. Ünnepi menetben j lentek meg az érdekeltek a templomban, az arehidiákon vagy
