Szakcikk gyűjtemény
Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története
29 való fölvételre; nagyobb iskola alatt nun lehet a székesegyház mellett levő iskolát érteni, hanem feltétlenül a'* fgyetemre kell gondolnunk. (Baranya múltja és jelenje.) Kardos értekezése egyéb iránt püsptiki könyvtárunk egyik u. n. „Diversa“ kötetében őriztetetik és Kapuváry kir. tanácsosnak van dedikálva e jeligével : Nil ego post Sacros insignius esse labores Censeo quam Patriae rebus jnes.-e suae Az értekezés első rendű források után vau rgybeáilitva s adandó alkalommal megérdemelné a magyar fordítást. Egyetemünk b déleiére vonatkozólag ugyancsak nem bővelkedtünk részletekben. Németh Béla szorgalmi s kutatásainak eredménye a következő epizód, a melyet elmondva gyarapítóm ugyan az ismert dolgok csekély számát, de egyúttal fel is tüntetem egy vonását az akkor megnyilatkozott durvább erkölcsöknek. Ugyanis Bonifác pápa egyik bullájában olvassuk, hogy Benedek fia, György zágrábi fiú, mint fiatal ember a pécsi egyetemen volt a tudomány igaz gyöngyét (scientiae margaritam) meríteni, Fábián fia-, Györgygyel (de Szőlős). E két György összeveszett Jánossal, a ki a város kancellárius papja volt. Ez utóbbi mindakettőt meg- akarván ölni fölfegyverkezett, a tanulótársak azonban elbeszélték a dolgot a két jó barátnak, a kik hogy elejét vegyék a bűnténynek, az egyetem rektorához mentek, hogy a haragvó papot, a ki szintén egyetemi hallgató volt, kiengeszteljék. A rektor éppen előadáson volt 8 kilépett a tanteremből, hogy a dühöngő kancellárius papot lecsende- sitse, ez azonban bottal megtámadta a rektort s fejbe akarta vágni, mire a tanulók a tanteremből kirobantak s a hátul álló Szőlősy György nyilat ragadott és János kancellátiusnak úgy a szemébe lőtt, hogy harmadnapra rá meghalt. Ez eset leírása
