Szakcikk gyűjtemény

Dr. Hunfalvy János: Az éghajlat változóságáról

— 7

erősödnek vagy gyengülnek. Kiszámítja a lehető változásokat s úgy találja, hogy a legegyszerűbb változás már 510 féleképen történhetik, a kettős és hármas combina- tiobeli változások száma pedig 129,795 és 21.978,620. Tehát a ki csak a legközelebbi változást akarná megjósolni, annak kerekszámban már 500, két változás eltalálása végett 120,000 s három változás végett 21 millió eset közül kellene válogatnia.

Azonban a dolog még sem úgy áll egészen, a mint Brassai előadja.*) Valamivel többet mégis tudunk már, mint 1800 évvel ezelőtt, a mikor ezt írták: „A szél a hol akarja, ott fúj, és a zúgását hallod, de nem tudod, honnét jő és hova megyen.“ Dove, Buy s-B a 11 o t, M o h n és más meteorologusok fáradozásai még sem voltak egészen hiábavalók. Le Verrier franczia csillagász 1855-ben a franczia Akadémiának egy földabroszt mutatott be, melyen Francziaország légköri állapota, távírói tudósítások nyomán, volt feltüntetve. A dolog tetszett, mert áttekinthető képet adott az ország időjárásáról. Utóbb elhatározták, hogy az ország s a szomszédos vidékek főállomásairól táviratilag kapott időjárási, tudósításokat az adatok nyomán készült térképekkel együtt közzétegyék. így ke- letkezék a „Bulletin international de 1’ O b- servatoire de Paris.“ A francziák példáját a hollandiak, majd az angolok és amérikaiak követték, s most az időjelzés már minden civilisált országban divatos, tehát nálunk is.

A hajós népek évenkint sok kárt vallanak ; a viharoktól felkorbácsolt tenger évenkint sok ezer embert és sok millió értéket nyel el. Kétségtelen, hogy a hajós, ha a közeledő vihart előre sejti vagy közeledtéről annak ide*) L. Brassai Sámuel értekezését az időjárásról a Budapesti Szemle 1881 -ki évfolyamában, 27. köt. 375. s k. 1.