Szakcikk gyűjtemény
Dr. Szilvek Lajos: A Pécsi Egyetem története
19 márkád, azaz COO arany forintot és Yruch1) falunak 70 arany frtra rugó jövedelmeit szabta ki és még hegyibe neki és törvényes utódainak ajándékozta azt a házat, a melyben Pécsett lakott. XI. Gerge y pápa ugyan, a ki az adományozó oklevél értelmében a donációt megerősítette, csak Betbim haláláig hagyta érvényben az adományozást, de még i^y is nagyon takaros évi jövedelemmel rendelkezett Bethini korának viszonyaihoz képest, akár Katonával (a múlt század végén) 7.200 frtra akár S.alayval 20.000 frtra2) becsüljük az említett 30i) ezüst márkát, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy még később is, a mikor már nem volt akkora a pénz értéke, első rangú egyetemeken is aránytalanul kisebb fizetésben részesültek a jogtanárok. így Paulsen — Ábel szerint a nagy lipcsei egyetemen egy jogtanár fizetése a lő. század vége felé legfeljebb 100 frt, Baselben 80 frt, Tübingenben (1491) 120, Ingolstadtban (1472) 130 frt, és 14!0-ben Heidelbergben egy átlag 70—80 frtot jövedelmező praebendán kivtil legfeljebb 120 frt volt. Minthogy értelmes olvasónál minden félreértés ki van zárva, hazai történetünkből ide függesztem, hogy pl. a nagyszombati egyetemen a jogtanárok évi fizetése átlag 500 frt volt a római jogtanáráét azonban, midőn azt 1760-ban a természet- jog tanítására is kötelezték, 800 frtra emelték fel. Mária Terézia úgy intézkedett, hogy az egyetemen a hittani kar seniórjának fizetése 1l00 forint, két tanárnak á 1000 forint, négy világi áldozár- nak á 800 frt, két szerzetesnek á 600 frt, a jogi karban a seniornak 1500 frt, három, már NagyJ) A mai Ürögh. *) E mesés összeget Schultével (Archiv, 19) 600 arany Írtra redukáljuk. A 16 sz.-ban 60—70 frtot vertek 1 marba = 16 lat aranyból. 2*