Szakcikk gyűjtemény

Dr. Thanhoffer Lajos: Az állatorvosi tudomány és állatorvosi tanintézetünk története

lyébe Heitzmann neveztetvén ki országos állatorvosnak; 1848-ban pedig a vallás és közoktatási ministerium 6279. és 2612. sz. a. k. rendeletével a m. tud. egyetemen rendszeresített elméleti állatgyógytan tanszékére az akkori tansegéd Dr. Szabó Alajos, mostan nyugalmazott tanártársunk érdemesíttetett. x)

napokban vezénylete alatt tanítványaiból nemzetöri századot alakított. 1867-ben a kereskedelmi ministeriumban az állategészségügyi osztály vezetésével bízatott meg, mig 1864-ben a m. tud. akadémia iev. tagjává választotta, valamint később a közegészségügyi tanács tagja s már előbb a charkowi s dorpati állatorvosi tanintézetek tiszt, tagja lett. Értekezéseinek a száma, melyek magyarul és németül jelentek meg szaklapok és folyóiratokban, meghaladja a százat; nagyobb maradandó becsű munkái pedig a következők : »A keleti marhavész« ; Az állatgyógytudomány fontossága statusgazdasági tekintetben ; »A lovak lábai egészséges és kóros állapotban« ; »Népszerű oktatás a marhavészről« ; »Állatgyógyászat papok és tanítók számára« ; »Barmászat« ; »A keleti marhavész és annak oltása.« 1887-ben pedig 74 éves korában adta ki nagy tankönyvét a »Részletes állatkór- és gyógytan, különös tekintettel a járványos kórokra s az állatorvosi rendészetre« czímen, mely nagy kelendőségnek örvendett. Érdemeinek jutalmául a ministeriumból való kilépésekor a vas- koronarenddel, majd a magyar nemességgel tüntettetett ki, melyet hosszas, lankadatlan s áldásos működésével méltán kiérdemelt s az utókor ezen úttörőre az állattorvosi tudományok terén hazánkban ápen oly pietással fog mindig tekinteni, mint az első úttörőre : Tolnay Sándorra.

*) Megemlitendőnek tartom itt, hogy több nevezetességre ju- ott férfiú volt intézetünk assistense. így az említett tanárokon kivül