Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
MÁSODIK RÉSZE. 295 Az töb Doctorok írásival-is ehez hasonló-képpen bizonyít. Egy vagy két mondásokat elő-hozza, melyben teczhetnék hogy árnyéka volna az luthero-calvinistaságnak*1. De mind ezeket az szent Doctorok mondásit in propriis materiis Bellarminus és az töb catholicus Doctorok elő-hozták s megmutatták, hogy az Páterek szavaiba heába vadászszák az calvino-lutheristaságot, mert az régi mondás szerént ubi non est ot ne keresd. Ezt hogy világoson megtapasztald, hallyad minemű okból vítattya Itinerarius, hogy Szent Ágoston és Szent Gergely Calvino-Lutheristák voltának. Szent Ágostonból három mondást hoz-elő, melyből ki-akarja hozni, hogy ő-is az Luthero-Calvinisták lajstromában való. Első mondás: Amaz szókat: Ezen az kö-sziklán éppítem Ecclesiámat, Christusrúl és nem Szent Péterről magyarázza Szent Ágoston. De ez tudatlanság. Mert az Magyari ellen írt könyvben és az1 Kalauzban megmutattatott, hogy azt az magyarázatot-is helyén haggya Szent Ágoston, mellyet Szent Ambrus követett, tudni illik, hogy az Urunk szavát Szent Péterről ércsük. Második mondás: Az más-világon pokolnál és meny-országnál töb hely nincsen. De az Kalauz Szent Ágostonnak tulajdon szavaiból megbizonyította, hogy az más-vilagon csak ollyan harmadik helyt nem ismért Szent Ágoston, melyben az emberek örökké maradgyanak. Noha ugyan azon Kalauz világos írásiból Szent Ágostonnak megmutatta, hogy ő az purgatoriomot szinte úgy hitte, mint mi. Harmadik mondás: Az megholt szenteket és az Angyalokat nem akarja Szent Ágoston hogy imádgyuk vagy nékik templomokat éppícsünk. Ez-is Magyari s Gyarmatai ellen és az Kalaúzban megmagyaráz- tatott. Szent Ágoston az megdücsőult szenteket szinte úgy kérte, hogy érette imádkozzanak, mint szinte mi, kit az maga saját szavainak elő-állatásával megbizonyított az Kalaúz IV. föl. 260. Az imadásrúl-is azt tanította, hogy ez két-féle: eggyik csak az Istent illeti, mellyet nem szabad teremptett állatnak adni; másik az szentekhez-is hozzá férhet. Errűl-is Szent Ágostonnak tulajdon szavait elő-hozza az Kalaúz IV. föl. 568. és az Magyari ellen írt könyv-is föl. 162. Az templomok és oltárok éppítését az mi illeti, ezeket bezzeg csak Istennek éppíttyük, de az mint 1 Szent Ágoston szól, in memoriis Martyrum, avagy az mint 2Szent Damascenus mondgya, in sanctorum nomine templa Deo exstruimus. i Szent Gergely Pápát csak azért írja az calvino-lutherista cata*1 II- kiadás: melyben a csipás szemük árnyékát láttyák a luthero-calvinistaságnak. Itiner, folio 276. Cont. Magyari, I. föl. 59. Kalaúz IV. föl. 326. Kalaúz IV. föl. 618. Kalaúz IV. föl. 261. 614. Cont. Magyari folio 162. sk. Cont. Gyarm. II. föl. 364, 386, 425. Kalaúz IV. folio 567. sk. 1 In Kalaúz IV. föl. 567. 2 In libro cont. Gyarmathi, II. föl. 384.
