Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

82

AZ IGAZSÁGNAK GYŐZEDELME

Euthym. Luc. 16.

Kalauz II. f. 578.

Calvin. Lucas 16.

Üdvözítőnk, bizonyos személyen esett dolognak azt nem mondhatta, az mi soha senkin nem történt, hanem csak példabeszéd-képpen említtetik. II. Christus Urunk nem szokott példa-beszédeket támasztani az más világon történt dolgokból: hanem inkáb ez világiak- által megismérteti példa-beszédiben az más világi állapatot; ugyanis az példa-beszéd arra való, hogy az-által megtanúllyuk, a mit magában oly könnyen meg nem érthetünk: szükség tehát, hogy az példa-beszédek szemünk-előt forgó, szokott dolgokból vétessenek; azért fonákúl esnék, ha az más világi dolgokat hoznók példabeszédül az földi közönséges dolgoknak jelentésére. III. Oly igazán historia volt ez az Lázár dóiga, hogy az sidók még nevét-is feljegyzették az kegyetlen gazdagnak, ki Lázárral ily nagy irgalmatlanul bánt. Mert az mint Euthymius M írja, az sidók traditiója- szerént Ninensis volt ennek neve. IV. Egyéb jelenségét nem adhatod, hogy ez példa, hanem hogy az léleknek ujját, száját, nyelvét említi. Ez pedig semmire-kellő jelenség, mint az Kalaúzban megbizonyítottam. Mert az szent írás a lelki dolgokról külömben sem szólhat, hanem az mi szavunk járása-szerént; azért mikor Istenrül szól, szemét, száját, ujját, lábát említi. Mond azt tehát, hogy csak példa-beszéd, a mit az Istenrül olvasunk az szent írásban. Halhadsza mit ír Calvinus az te büdös bizonyságodra. Quanquam historiam recitat Christus, describit tamen res spirituales sub figuris, quas scit convenientes nostris sensibus. Noha, úgymond, valóba történt dolgot mond Christus, de azért az lelki dolgokat testi jelek-alat adgya élőnkben. És ezekért az testi tagok jegyző- szókért mondgya talám Chrysostomus, hogy parabola ez az Lázár históriája.

Végezetre ennek az locusnak fejtegetését azzal boronállya-bé Alvinczi, hogy semmit nem nyere az gazdag Ábrahámtúl: hát heába-való az szentekhez-való könyörgés. Kárhozatos dolog-is az kárhozottaktúl venni bizonyságot az szentek imádására.

Nem oda Péter, nem. A kérdés az, ha tudnak-é in particulari bizonyos személyekrül nevezet-szerént valamit az szentek? Azzal bizonyítom, hogy tudnak, mert Ábrahám tutta az gazdagnak és Lázárnak éltekben-való magok viselését; tutta az távuly lévő gazdagnak hólta-utánnis kívánságát. Te pedig úgy beszéllesz, mint ha én az gazdagnak könyörgésébűl azt akarnám állatni, hogy hasznoson kérjük mi az szentek segítségét. Az sem igaz, hogy a minori ad majus az kárhozottak cselekedetiből nem szabad az szentek segítésére bizonyságot venni. Mert ez igenis jó argu-