Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
NEGYEDIK RÉSZE. 79 azzal a szentekhez-való könyörgést, hogy megholtak és az mi dolgunkról semmit sem tudnak; de igaz az első dolog, tudni illik hogy Moyses tutta az mit mondék: tehát igaz az-is, az mit ebből kihozánk. II. Ha példánk vagyon arrúl az szent írásban, hogy az megholt szentek külön bizonyos várasbéli ember dóigát tutták: tehát esztelenség azt vitatni, hogy ők csak azt tudgyák közönségessen, hogy Christusnak vagyon Ecclesiája, de külön- külön bizonyos emberek dolgait nem értik. De igaz az első dolog: tehát az-is igaz lészen, a mit mondánk ebből követközni; mivelhogy az dialecticusok regulája-szerént ex veris non potest sequi nisi verum, igaznak kel annak lenni, a mi az igazságból követközik. III. Ha némely bizonyos szentek külön-külön az emberek dolgait tudgyák, nincs okunk, miért foszszuk-meg az töb szenteket-is ez világi dolgoknak tudásától; de igaz az első: tehát igaz az-is, az mit kihozunk belőlle. Az bizonyságnak első része abból erőssíttetik: mert az egy vagy két példából kitetczik, hogy az bódogságnak állapattyával nem ellenkezik, hogy a szentek tudósok in particulari az világiak állapattyárúl. Nem-is állat- hattyúk semmi okkal vagy szent írás bizonyságával, hogy csak némely szentek túdósok dolgainkban, az többi pedig tudatlanságban maradnak: kiváltképpen holot az bódogság embernek minden kívánságát megelégíti; ha pedig némely szentek túdósok az világi dolgokban, az többi-is méltán kívánhattyák, hogy az ő kedvesek dolgait megércsék. Efféle és ezekhez hasonló formákban önteném én az előhozott bizonyságot,, mikor ugyan dialecticus emberrel volna dolgom, mert ollyan roszszas syllogismust, az minéműt te tata- rozsz, mondva sem akarnék csinálni. De minek-előtte továb mennyek, kérlek Alvinczi, nyisd-fel agyad velejének tárházát és mond-meg: mi az oka, hogy te amaz angyal mondásából, mely megtíltá szent Jánost, hogy őtet ne imádná, közönségessen kihozhatod, hogy az szenteket és az angyalokat nem szabad imádni ? Miért nem mondod itt-is, hogy egy kiváltképpen-való példát nem kel közönséges regula állatá- sára támasztani; kiváltképpen holot nagy csuda volt, hogy az ember angyallal beszélgetne? A mit te erre felelsz, ugyan-azont mondgyad magadnak én képemben. Eleget nem tudok csudál- koznom az ti módnélkül-való habozástokon. Még az világi ből- cseségekbennis bizonyos rend és methodus vagyon, állandó és
