Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
XI. része. Az Oltári Szentségrül
764 XI. RÉSZE. A’ KALAÚZ XI. KŐNYVÉRÜL: 1 Hebr.9.v. 17. 2 Psal. 109. v.4. s Hebr. 7. v. 15. 4 Ibidem, v. 11. 5 Hebr. 5. v. 1. Cap. 8. v. 3. 6 Hebr. 7. v. 15. 7 Jerony.in cap. 26. v. ult. Ezech. in c 1. v. 4. ad Galat. 8 1. Cor. 11. v. 26. Hebr. 8. v. 3. Bellar, lib. 1. de Missa, c. 6. in fine : Christus in caelo non sacrificat proprie. 3 Hebr. 7. v. 24. akkor rendeltetett az Új Testamentom, noha annak 1 Halállal kellett ♦ megerőssíttetni. Mert ugyan-is mindenkor halál-előt kel a’ Testa- mentomnak rendeltetni, mivel a’ ki meghal, testamentomot nem csinálhat. Erre sem szól semmit Balduinus. Ezek-után, hoztam elő; hogy Sz. Dávid2, Krisztus Urunkat Melckísedech rendin-való Papnak nevezi: És Sz. Pál, hatszor vagy hétszer mondgya a’ Sidókhoz írt Levélben, hogy ez bétellyesedett Krisztus Urunkban; ki, 3secundum similitudinem Melckísedech, hasonló volt a’ Papságban Melchísedechhoz. És *Nem volt Aaron rendin-való Pap. Ebből Négy bizonyság támad: I. 5Minden Pap arra rendeltetett, hogy áldozzák valamivel Istennek. Tehát Krisztus Urunknak, Melckísedech hasonlatosságára6, Hebr. 7. v. 15. secundum similitudinem, kellett áldozni. A’ Keresztfán-való áldozat, nem volt Melckísedech hasonlatosságára: mert, sem Melckísedech, sem egyéb, maga, halálával nem áldozhatik, hanem csak a’ ki Isten és Ember; kire nézve, a’ Mártírok szenvedése sem volt tulajdon áldozat. Tehát más Áldozatot tett Krisztus a’ Melckísedech hasonlatosságára. Nincs pedig sohúlt semmi egyéb cselekedetiben Krisztusnak semmi színe az áldozásnak, hanem a’ Vég-vacsorában: Vagy, ha külöm- ben vagyon, mondgyák meg az Újítók, mivel áldozott Melckísedech? mikor áldozott Krisztus Melckísedech rendin; Melckísedech hasonlatosságára? II. Szent Dávid, nem a’ Krisztus Papságának, és áldozattyának hasznáról, vagy gyümölcsérül, hanem az ő igaz Papságáról, melyben hasonló Melchísedechhez, azt írja; hogy Ez örökké, az-az, világ végéig marad. Mert, a’ mely Sidó szóval él Sz. Dávid, Leolam, sokszor a’ Sz. írásban, Világ végig-tartó dolgot jelent; a’ mint sok példákkal mutattya 7Szent Jerónimus. Azért Leolam annyit tészen, mint Usque ad ceternitatem, a’ míg el nem jő az örök élet. Tehát a’ Krisztus Papsága addig tart, míg az örök élet el nem jő; a’vagy, a’ mint Sz. Pál magyarázza, 8donec veniat, míg ítíletre nem jő Krisztus: Tehat az ő Áldozattya-is, mellyel Melckísedech hasonlatosságára áldozott, világ végéig marad. Mert igazság az, hogy, Valahol az igaz Papság vagyon, Necesse est habere aliquid quod offerat; ott kel valaminek lenni, a’ mivel áldozzák. A’ mint-hogy Krisztus az ő szolgai-, és Egyházi emberi által, világ végéig áldozik; és arra-nézve, 9Sempiternum habet Sacerdotium, szünete nincs az ő Papságának. III. Melckísedech Papságáról emlékezvén a Sz. írás, azt mondgya; hogy Kenyeret és Bort, protulit, mutatott elő. Ha azzal nem áldozott: nincs az
