Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
MELLYIK AZ IGAZ ECCLESIA. 699 gekkel vastagítottam a’ Kalaúzban; és megmutattam, hogy méltó azt ítílni az Új vádolok felől, a’ mit Dániel ítílt a’ Susánna vádo- lóirúl, mikor helyét, módgyát nem adhaták vádolásoknak. Balduinus, Először, aztmondgya; hogy, Mikor valamely Tévelygés hertelen támad, megmondhatni, Hol, hitül, és mikor támadott;p De mikor lassan fakad a Hit-változás, ezeket akkor meg nem mutathatni. Ez merő balgatagság: 1. Mert oly Tévelygés nem támadhat, mely első kezdetiben, hertelen nem fakad. A’ ki valamely Eretnekséget kezd, az-után lassan-lassan, töb és nagyob tévelygésre juthat, újob-újob tévelygést gondolván: De azért, nem csak a’- leg-első tévelygése, hanem az-után-is, minden új hamissága, magán-magán, hertelen nyílik. Noha azért a’ Tévelygő gyölekezet tudományának egész sokasága, tota collectio falsorum dogmatum, egyszer’smind nem támad, 1 hanem lassan terjed, mint a’ fene: de azért magán, és eggyenként, akár-mely Tévelygés hertelen támad, mikor legelsőben hirdettetik. Annak-okáért, ha a’ Romai Eeclesia sok tévelygésben esett, mindenik tévelygése hertelen fakadott valamely (időben, valaki-által. Tehát megmutathatni, kitül, és mikor volt kezdeti. II. Minden hamis Tudomány, predikállás-, tanítás-, vetekedés-, könyv-írás-által terjed a’ sokaságra: mert, mint az igaz Hit, úgyí az Eretnekség nem gyarapodhatik külső hirdetés-nélkül. Efféle predikállás pedig, vetekedés, ellenkezés, titkon, isméretlenül nem lehet. Azért, ha a’ Romai Eeclesia változtatta, és hamissította valamiben az Apostoli tudományt: tanítással, predileállással, külső hirdetéssel, disputái ássa! kellett ezt az emberekbe csepegetni. Tehát titkon, ’s rejtve nem maradhatott. Végy példát errül. Ha ma a’ Romai Pápa, a’ Török vallásra akarná vinni fiait: oly titkon nem lehetne, hogy valamikor nyilván ki ne fakasztaná tanításával, hogy környül kel metélkezni, etc. És mikor ezt legelőször kifakasztaná, akkor kezdetnék külső-képpen nagy hertelen ez az Új tanítás. És lehetetlen, hogy azt senki eszébe ne venné, mivel nem-is volna tanítás, vagy predikállás, ha azt senki nem tudhatná. Ha igaz, a’ mit az Újítók mondanak: szintén illyen szörnyű változás volt, mikor a’ Pápa, bálványozásra, Antin Krisztus hívségére vitte e’ világot. Azért lehetetlen, hogy senki ezt eszébe nem vette; lehetetlen, hogy elsőben senki nem ellenzetté; lehetetlen, hogy a’ Krisztus Igazságának oltalmáért senki halált nem szenvedett inkáb, hogy-sem illyen szörnyű Tévelygésre hajolna; 88* Dániel. 13. v. 58. 'ag. 856, 857, 859. ■ 2. Tim. 2. v. 17. Jóm. 10. v. 15. cy.
