Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IX. része. Az igaz Ecclesia mellyik?
MELLYIK AZ IGAZ ECCLESIA. 697 est, mert nem lehet szeretet nélkül: De ez, a’ Sz. Ágoston mondását nem magyarázza, hanem rontya. Mert Sz. Ágoston azt taníttya, í a’ mit ennek-előtte elégségesen megbizonyítánk; hogy, a’ Hit, Sze- retet-nélkül lehet, de hasznos a’ nélkül nem lehet. Megengedi Balduinus, hogy Sz. Ágoston, Sacramentom-nak nevezi a’ Romai Ecclesiá-túX bévett Hét Szentségnek mindenikét: de azt írja; hogy Sacramentum, lato sensu sumit, széles értelemben vészi a’ Szentség nevét. Ugyan-is, abban vétkeznek az Újítók, hogy úgy nem vészik a’ Szentség nevét, mint Sz. Ágoston-idét az Ecclesia vette: hanem oly szorossan és keskenyen szabják, mint a’ mely szabó lopni akar a’ posztón. A’Gyónásról, világoson szól Sz. Ágoston. Balduinus azt írja; hogy Erasmus, megvetette eggyikét azoknak a’ könyveknek, mel- lyeket én említék; úgy-mint, De Visitatione Infirmorum. És hogy Sz. Ágoston, Lib. 10. Confession, cap. 3. a’ Gyónást nem javallya. Az Erasmus tetczésével nem gondolunk; nem-is csak azt a’ könyvet említettük a’ Szent Ágoston Írási-közzül. Abban pedig, lelki isméreti-ellen cselekeszik Balduinus, hogy az Egyházi ember-előt való Gyónásra vonsza, a’ mit Sz. Ágoston mindenek-előt kijelentett Confessiórúl mondott. Mert Sz. Ágoston, az említett helyen, nyilván és világoson csak errül a’ Confessió rúl szól. A’ mit Balduinus említ, De Poenitent. Dist. 5. cap. In Pcenitent. semmi abban nincs azon a’ helyen. Az Úr-Vacsorárúl, mely nyilván írjon Szent Ágoston, szavait előhoztam a’ Kalaúzban. Balduinus azt mondgya: 1. Hogy, Non peccamus Corpus Christi in Coena adorando, imádhattyuk Krisztust az Úr-Vacsorában. Ezt a’ Luteristák eszekbe tárcsák, és ne károm( kodgyanak ez-után, mikor lattyak, hogy mi imádgyuk Krisztust a Sacrament ómban. 2. Azt írja; hogy, 1 Nem kárhoztattya a Bornak vízzel elegyítését az Ur-Vacsorában. Ezt-is dícsírjük. De azt nem javallyuk, hogy Első Alexander Pápa rendelésének mondgya ezt az elegyítést. Mert Irenceus, Clemens, Cyprianus, és egyebek, nyilván írják, hogy Krisztus Urunk kezdette ezt. a’ Vég Vacsorán.1 A’ Tridentomi Conciliomot, nem igazán említi: Mert, Sess. 22. can. 9. csak azokat átkozza, kik azt mondanák, hogy Krisztus rendelésével ellenkezik a’ Bornak vízzel elegyítése az Áldozatban. A’ minémű szavait előhoztam Sz. Ágostonnak az Ubiquitas- ellen, azt írja Balduinus; hogy, Aliter habet Augustinus, más-képpen szól Sz. Ágoston. De nem igazán írja: Mert újobban megtekíntetPázmány Péter művei. V. kötet. 88 supra, föl. 559. Pag. 851. Pag. 852. Pag. 852. Vide infra ;. 11. §. 1. n. 3. Notate Luther ani. ' Pag. 852. Vide Valent. 3. p. disp. 6. q. 2. p. 1. Assert. 4. Pag. 854. Pázmány Péter művei. V. kötet.
