Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
VII. része. A' Sz. Irás igaz értelmét honnan kell venni?
A’ SZENT ÍRÁS ÉRTELMÉRŐL. 653 I. Hogy, Nem az írás magyarázásrúl, nem a’ Religio dolgánál szól Moyses, mikor a Papokhoz igazittya az embereket: hanem a nehéz Kérdések fejtésérül, a külső perlekedésekrül. Ezt sok-képpen hamisnak mutattya Gretsérus. Mert Moyses, közönségesen szól minden Igyrül; Inter Causam et Causam: közönségesen parancsolatot ád, hogy, valamit mond a’ Papok gyölekezeti a’ nehéz Kérdésekben, azt mivellyék: Facias quodcumque dixerint. Ennek felette: Megmagyarázza a’ Sz. írás, minémű dolgokról tettek ítíletet az Egyházi Bírák: Ubicumque quaestio est de Lege, de Mandato, de Ccerimoniis, de Justificationibus; valami visza vonyás támad a’ Törvényiül, a’ Parancsolatról, a’ Ceremóniákról, az Igazításokról, mind megítílték. És, mivel az Isten Törvényének értelméből kellett eligazítani a’ viszavonyásokat: azokat illette a’ Törvény-magyarázás, a’ kik utolsó, és Apellatio nélkül való sententziát adhattak a’ Törvényrűl- támadott kérdésekben. Végezetre, nem illett az Istennek Atyai gondviseléséhez, hogy a’ külső perlekedések leszállításáról ily szorgalmatos gondot viselvén, a’ Lelki és üdvösségre nézendő egyenetlenségek igazításáról elfeletkeznék. II. Azt mondgya Balduinus; hogy Moyses, nem csak a Papok ítíletirül szól, hanem a Világi Birórúl-is: Tehát a Moyses szavaiból ki nem hozhatni, hogy a Papok ítíletin ál a Sz. írás magya- rázattya. Ebben is megcsalatik Balduinus: mivel az a’ Bíró, mely- rül emlékezik Moyses, nem egyéb, a’ Fő-Papnál. Mert a’ Sz. írás azt mondgya; 4hogy Jerusalemben, a Leviták és Papok ítílték az Ur dolgait, az-az, 2a' Törvényrül, a Parancsolatnál, a Ceremóniáknál támadott kérdéseket. Ebben a’ Törvényben, Prceses, a’ vagy fő Bíró, a’ Papi-fejedelem volt, 'sAmarias Pontifex prcesidebit. Azért, errül a’ Bíróról S7.ÓV Moyses, nem más Világi törvény-tévőrül. De ha Világi bíróról vólna-is emlekezet: annak tisztit abban hely- hezteti az írás; hogy, 4Halálra ítíllye azt, a ki engedni nem akar a’ Fő-Pap ítiletinek. III. Azt írja Balduinus; hogy, A’ Papoknak 5csak ügy kel engedni, ha írás szerént itilnek. Mert ő-maga Moyses ezt így magyarázza : 6Et facies, qucecumque docuerint te juxta Legem ejus. De Először: Mi-is azt hiszük, hogy a’ Sz. írás ellen való ítíletnek engedni nem kel, mert, ha az Apostolok, vagy a’ mennyei Angyal (nem hogy a’ Pap) ítíl-is a’ Sz. írás ellen; Átok. Másodszor: Meg kellene magyarázni Balduinusnak, mit ért a’ Szent írás szerént való ítíleten ? Azt nem értheti, hogy a’ Szent írásban nyilván fogPag. 708 Grets, tom. 1. Defens. Bellar, föl. 1285. 2. Pafalip. 19. v. 10. Pag. 708, 709 710. Deut. 17. v. 9. 12. ' 2. Par. 19. v. 8. 2 Vers. 10. 3 Vers. 11. Vide Grets, föl. 1240. 1 Deut. 17. v. 12. Deut. 17. v. 12. 5 Pag. 708. 6 Deut. 17. v. 10. Gal. 1. v. 2.
