Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IV. része. A' Kalaúz negyedik könyve ellen, mit mond Balduinus
AZ AUGUSTAI CÓNFESSIÓRÚL. 611 II. Azt beszélli a’ Confessio; hogy, A’ Gyónást el néni' rontya, sőt az Ur Vacsorára nem bocsát senkit, míg meg nem visgállyák. Azt kérdettem, Mit visgálnak, ha nem a’ bűnöket? Ha pedig a’ bűnöket meg kel visgálni a’ gyónásban: ellenkezik magával a’ Confessio mikor azt írja; hogy, a bűnök előszámlalása nem szükséges. Balduinus azt írja; hogy, Azt visgállyák, ha méltó-e a bűnös ember az Ur Vacsorára. Az-után világosban így szól: Examen doctrinae et vitee intelligit, ne admittantur indigni ad Ccenam. Azt kérdem azért, Ha ez az Exploratio; vagy, a’ mint a’ Concordia1 szól, Examen; a’ vagy, a’ mint Balduinus mag}rarázza, az Életnek visgá-E lása, a’ bűnök előszámlalása nélkül vagyon-e ? Mert, ha elő kel számlálni a’ mely bűnökről emlékezik ember, és abból tészen a’ Prédikátor itíletet a’ méltóságról: nem igazán írja a’ Confessio, hogy nem szükséges a’ bűnök előszámlalása. Ha pedig semmit elő nem számlál, hanem csak generaliter azt mondgya, hogy ő bűnös: ezt, az ő mondása nél- kül-is tudgya a’ Prédikátor, és ebből itíletet nem tehet méltóságáról. III. A’ Confessio kárhoztattya, a’ ki a’ Kisdedeket Keresztség nélkül üdvözölni mondgya. Maga, ezt mondotta Hunnius a’ töb Luteri stasággal. Balduinus, a’ Confessió nak kárhoztatását, csak azokra nézőnek mondgya, kik, mikor megkeresztelhetnék a’ Kisdedeket, akkor-is üdvözölni mondgyák Keresztség nélkül. De ez, Bal- duinus gondolattya. Mert mi-képpen Krisztus Urunk határozás nélkül mondgya, hogy, A’ ki újonnan nem születik vízből és Szent Lélekből, nem mégyen Isten országába: úgy a’ Confessio sem tészen limitatiót, határozást szavában. IV. Azzal kelleti magát a’ Confessio, hogy a Romai Ecclesiá- tól nem külömböz: .Noha, más-felől számtalan külömbözést említ. Mely dologról, a’ Tizen-egg}^edik Hazugságnak fejtegetésére mutat Balduinus; azért mi-is oda igazíttyuk az Olvasót. ' V. Azt hirdeti a’ Confessio; hogy, A’ Püspököt illeti a’ Tudomány-választás; és engedni kel néki. Azt-is taníttya; hogy, Isteni hivatal nélkül senki nem taníthat. Ezzel ellenkezik a’ Luteristák közönséges Vallása, és szokása. Mert Luter, Isteni hivatal nélkül i futott: és nyilván tanította; hogy, Elvette Krisztus a’ Püspökiül a’ Tudományról való itíletet. hanem a’ kösségre bízta: és tartozik a Püspök engedni a’ kösség itíletinek. Ezekre Balduinus csak azt írja; hogy, Ha a’ Püspök Sz. írás ellen tanít, nem kel ötét halgatni. Ezt senki sem tagadgya: de ezzel, a’ nyilván-való ellenkezés, mellyet előhozék, le nem omol. Az Egyházi hivatalról, Balduinus Pag. 538. Pag. 575. ! Coucord. folio 303. art. i.Smalcaldico. Pag. 539. lupra, föl. 609. Lather citatus in Kalauz. I. 148. Pag. 539.
