Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
IV. része. A' Kalaúz negyedik könyve ellen, mit mond Balduinus
AZ AUGUSTAI CONFESSIÓRÚL. 605 érdemet, Illendő érdemnek, nevezik, mert csak ollyan Érdem ez, mint a’ szépen-kérő kuldúsrúl szoktuk mondani, hogy megérdemli az alamisnát: noha nem úgy érdemli, mint a’ ki szegődésből kapálta szőlődet. Másodszor, azt forgattya Balduinus; hogy, Ä Pápista Hit- szer ént, Imádsággal, Alamisnával, készül ember a Bűn bocsánathoz: Tehát nem csak a’ Krisztus érdeméből bocsáttatik a bűn. Cornelius, Imádsággal, és Alamisnával készítteték az Igazuláshoz: de ezzel nem érdemiette az Igazúlást. Noha azért csak Krisztus érdemli Igazulásunkat: de azt Balduinus sem tagadhattya, hogy ez, a' Krisztus érdemének gyümölcse, nem szál azokra a' kik semmit nem miveinek, hanem azokra a! kik hisznek, és bűnökből kitérnek. Harmadszor, azt beszélli Balduinus, hogy, A Pápista Hitű szerént, érdemli ember az Igazságnak, és boldogság Koronájának öregbiilését. Ez-e, úgy-mond, ingyen venni a’ bűn bocsánattyát? Hiszem vakság ez, hogy választást nem tűd tenni a Vittebergai Superintendens az Első igazúlás, és az Igazságban való nevekedés közöt! A’ Bűn bocsánattyát, és az Igazúlást, emberi érdem alá nem vettyük: de a’ ki igaz, jobban igazúlhat, a’ Szent Lélek Isten segítségéből, Istenes életet viselvén. Ez veleje a’ Balduinus feleletinek; noha sok kerülő szókkal takargattya ezeket, hogy, semmit nem mondván, láttassák valamit mondani. De semmi festékkel nem fedezheti az Augustai Confessio hazugságát. Azért, ha Isteniül nem származhatik a’ hazugság; bizonyos, hogy az Augustai Confessio nem Isteniül, hanem a’ Hazugság attyátúl eredett. Második Hazugság; hogy, Hamissan vádoltatnak a Luteristák, a Misének elhagyásával: mert megtartyák szokott Ceremóniákkal; attúl megválva, hogy Német énekeket elegyítnek közibe. Ez-is nyilvánvaló hazugság. Mert, ha a’ Misén azt értik, a’ mit Balduinus mond, tudni illik, a Luterista mód szerént való Ur Vacsora szolgáltatást; hazugúl mondgya a’ Confessio, hogy ennek elhagyásával vádollyuk őket, mert ennek elhagyásával senki nem vádolhatta őket, mivel igen nyilván vagyon cselekedetek: Ha pedig a’ Misén, érti a’ Pápista Hit-szerént való Isteni szolgálatot; hazugúl írja, hogy ezt ők el nem hatták. Az sem igaz, hogy a’ Misében, Usitatas Ceremonias, a’ szokott Czeremoniákat megtartyák; prceterquam quod, attúl-válva, hogy Német énekeket mondanak, mert az Ele- vatíót, a’ Cánont, és töb sok szokott részeit a’ Misének elhatták. Pag. 505. Actor. 10. v. 4, 31. Pag. 505. Apácai. 22. v. 11. Art. 21. Pag. 350, 509.
