Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK XII. B1Z0NYSÁGÁRÚL. 597 tanításában vétkezett, és nem régen megbizpnyítám, hogy, a’ Szent Lélek vétele után, az Apostolok tudományában hamisság nems lehetett. V. Abban-is botlik, hogy én nem igazat mondottam, mikor azt írtam, hogy Luter a Sz. íráshoz adván, és abból kicsípvén, emendálta a Sz. Lelket. Mert ez-előtt \ maga sem tagadá Balduinus, 1 hogy Luter, hozzá-is adott, el-is vett a’ Bibiiá ban. VI. Az sem igaz, hogy nem találtatik a’ Luter Könyvében, hogy Minnyájan a hívek, egyenlő méltóságban vannak Sz. Pállal, és Boldog Aszony- nyal. Mert talám, az utólbanyi Nyomtatásokban, letörlötték azokat a’ szókat: de abban az 1554. Esztendőbéli nyomtatásban, szemem- ' mel olvastam azokat a’ szókat. És mind azoknál nagyobbat mond Balduinus, mikor azt írja; hogy, Valaki hiszen, szintén oly Szent mint Krisztus: Sic justi sunt omnes fideles, ceque ac Christus. p N° 2. Ä Szitkosságrúl, és Fájtál ans ágr til. Balduinus ez-aránt azt feszegeti, a’ mit a’ Kalaúzban bővsé- gesen megmagyaráztunk, hogy a’ kemény dorgálás, nem szitok; ^ ha oly embertül származik, kinek tiszti kívánnya, hogy dorgállya a’ vétkeseket: és, ha nem haragból, gyülölségből, hanem jobbításért feddi a’ gonoszokat. A’ Luter Szitkozódásárúl, csak azt írja; hogy, Heroicus zelus, emberséges buzgóság volt, mellyel a’ Pápát szidalmazta. Nincs oly Szitok, mellyet ezzel a’ flastrommal bé nem födhet. Nem-is a’ Pápa ellen okádott rágalmazásit említettem én, hanem, hogy az egész böcsülletes Német nemzetet, értetlen, Barom nemzetnek; a’ Saxóniai Luteristákat, Disznóknak nevezte. A’ Fajtalanságról szólván Balduinus, hazuttol engem a’ Luter vádolásában: I. Hazugságnak mondgya, hogy Luter az Apáczát kicsalta a Clastrómból: mert nem csalta, hanem tisztességesen szerette, és házas-társúl vette. Ugyan ezent mondaná, ha valaki a’ te feleségedet elszöktetné. De valamint a’ te feleséged máshoz nem mehet, minek-utánna veled megeskütt: 2 úgy a’ ki Istennek meg- eskütt a’ Szüzességre, mással nem házasodhatik; mint a’ Kalauzban megmutattam. II. Hazugságnak nevezi, hogy Lator társa volt Luternek az Apácza. Ha Házasság nem lehetett közöttök, lator társának kellett lenni. III. Hazugságnak nevezi, hogy Ä Papság-után, feleségekkel nem laktak a’ Papok. Ezt én nem mondottam: Sőt a’ Niccea-béW Gyülekezet végezéséből, Sócrates, Sozómenus, és egyeupra föl. 595. Pag. 451. Supra, folio 587. Pag 451. /ide Kalauz, I. 538. ag. 452,1082. Kalaúz, II. kiadás ppendixl046. et. I. 560. Pag. 456. Kalaúz, I. 541. Pag. 459. 1 Kalaúz, II. 679. Pag. 460.