Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
594 III. RÉSZE. A’ KALAÚZ Aug. lib. 1. de Nupt. et Con- cupis. c. 25. kívánnya tőllünk, a’ mi lehetetlen. Továb. A’ Keresztségben megtisztulunk minden bűnöktül, kimosatunk minden rútságból; úgy hogy, az Újonnan születés után, Non remanet aliquid quod non remittatur, semmi nem marad bocsánatlan. Mivel azért a’ Concupiscentia megmarad a’ Keresztség után: következik, hogy ez magában nem bűn; hanem, a’ mint Sz. Ágostontól hallók, az a’ bűn, a’ mit ennek izgatásából, törvény-ellen, akaratunk szerént javallunk. Ez a’ Conciliom Tridentinum, ez a’ Sz. Pál tanítása. A’ ki pedig a’ Con cupis centiát magán, valóságos Bűnnek mondgya, a’ nyilvánvaló Sz. írások ellen, azt kárhoztattya a’ Conciliom. Azért, itt-is megbotlott Balduinus, és hamissággal akarta terhelni az igaz Tudományt. Pag. 433. 1 Supra, folio 520, 538. 5 Supra, folio 510, 511, § 12. A’ Harmadik könyvnek Tizen-kettődik Bizonyságárúi. Noha minden Gyölekezetben feslett erkölcsök találtatnak; és csak abból, hogy valamely Vallásban gonosz-életű embereket látunk, itíletet nem tehetünk hamisságárúi: De ha, vagy a’ Tudománynak tulajdon ereje, és jó következésekből kihozatott folyása, gonoszra viszen; vagy a’ tudománynak Kezdői, és első felállatói azokkal a’ vétkekkel terheltetnek, mellyekkel a’ Sz. írás bélyegzi a’ hamis Tanítókat; úgy bezzeg erős bizonyságot vehetünk a’ gonosz erköl- csökbül a’ hamisságnak isméretire. És, mivel a’ Hatodik Bizonyságban megmutattuk, hogy az Üj Tudományok erejéből, menedék adatik minden gonoszságra: itt a’ Tizen-kettődik Bizonyságban azt állattam, hogy az Új Tudományok Kezdőjében, tömve tolyongottak a’ hamis Tanítók gonoszsági. Beszél itt valamit Balduinus: de, az ő módgya szerént, hazugság, bolondság, morgás minden dolga. Elsőben: Azt beszélli; hogy, Az ö Vallásoknak kezdője, Autóra, a Szent Lélek; Első hadnagyi, az Apostolok. Az-után azt írja; hogy Apostoli, moribus pravis, et in Pfeudo-doctoribus notatis, non caru- erunt, az Apostolokban-is voltak a’ Hamis Próféták gonosz erkölcsi. Ezeket egyaránt beszélhetik a’ Calvinisták, Ariánusok, Anabaptisták: De senki közzülök, 1 csak eggyet, a’ Romai Ecclesia ellen hintegetett tanítások közzül, meg nem mutathat az Apostoli írásokban, sőt maga írja Balduinus; hogy2, Ők világos Sz. írással nem ront- hattyák a’ mi tanításunkat. Azért, csak a’ magok magyarázásával,
