Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. KÖNYVÉNEK XI. BIZONYSÁGÁRÚL. 583 vésznek. Ezekben Balduinus magával ellenkezik. Mert ez-előt, ilyen szavait hallók: 1 Az Ecclesia, nem csak tévelyeghet, hanem sokszor nagyban tévelygett. A’ Közönséges Gyölekezetekrül-is nem egyszer írja2, hogy In errores inciderunt. Más az; ha Krisztus igírte, hogy az Ecclesiát Szent Lélek vezérli, és a’ pokol meg nem győzi: Tehát, valamely lehetetlen hogy Krisztus hazudgyon, oly lehetet-; len hogy az Ecclesia tévelyeghessen. Végezetre; ha soha nem tévelygett, és az Ördögtül le nem nyomatott az Ecclesia: miért mondá Balduinus ennek-előtte, hogy Néha az Egyházi szolgák elfogynak; és akor a Keresztyéni tudomány, az Apostolok és Próféták írásiban marad? így jár a’ ki elugrik az igazság mellől: hol eggyet mond, hol mást; nem tudgya miben állapodgyék. Másodszor: Az Oo Testamentom Könyveinek isméretirül, és számárul, I. Az Írja; hogy Az Oo Testamentom könyveit, az Evangélisták és Apostolok Írásokban említvén, erősítették. 'JjEs mivel az Esther könyve, nem említi étik az Új Testamentomban, azért hagyatott ki a Szent Könyvek laistromából. De ez hiúság: Mert Abdias, Sofonias, Esther, Threni, Ecclesiastes, Cantica Canticorum, nem említtetnek az Új Testamentomban: mindazáltal, senki ezeket kétségessé nem tészi. És noha Sz. Pál, Epiménides, Menander, Aratus Poéták szavait előhozza, de azzal Sz. írássá nem tészi. Töb dolgokat forgattam a’ Kalauzban, mellyeket nem szükség leírnom. II. Azt Írja Balduinus; hogy, Esdras csinálta az Oo Testamentom könyveinek laistromát. iEzt a’ Cánont Isten erősítette: mert Sz. Pál írja. ihogy a’ Sidókra bízatott az Isten igéje. Vagyon vélekedés, hogy Esdras szerzetté az Oo Testamentom laistromát: de errül bizonyost nem mutathatnak. És ha bizonyos vólna-is hogy ő csinálta a’ Cánont; az Anyaszentegyház bizonysága nélkül nem tudhatni, ha éppen úgy maradott-e a’ mint Esdras csinálta. Az pedig merő bolondság, hogy Sz. Pálból akarja bizonyítani ezt a’ Cánont. Mert Sz. Pál, a’ Szent könyvek laistromárúl és számárúi, egy bötüt sem szól: hanem csak azt írja, hogy a’ Sidókra bízattak az Isten szavai. Hány, és micsoda Könyvekben légyenek foglalva az Isten szavai, egy bötüvel sem jelenti. Sok Szent Atyákat emleget Balduinus: kikrül azt Írja; hogy, Canonem Hebraicum approbant, erőssítik a’ Sidó Cánont. De hamis- san emlegeti: Mert bizonyos, hogy a’ Keresztyének közöt, eleinten sem volt tellyes hitele a’ Sidó Cánonnak. Sz. Jerónimus Írja5, hogy a’ Sidó Cánon ellen, a’ Niccea-béY\ Gyölekezet, Sz. írás közzé 1 Pag. 84. Vide supra, föl. 506, 507.- Pag. 98, 124. etc. Supra, föl. 512, 537, 543. Pag. 135. Supra, föl. 523, 534, 540. Pag. 389. * Pag. 386. Kalauz, I. 460, 461. Pag. 388. 4 Pag. 389. Rom. 3. v. 2. Pag. 389. 1 Verba Jero- nymi, in Kalauz, I. 475,
