Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
576 IU. RÉSZE. A’ KALAÚZ Pag. 355, 356, 529. Ita et ante, pag. 297, 304 Vide Kalauz, II. 642. Kalaúz, I. 430. Pag. 357. italnál: És valamint nincs tehetségedben, hogy férfin, vagy aszony ne légy, úgy nem lehetséges hogy tisztán ély. Tarcsa magának ezt a’ szép tudományt Balduinus; melyben Luter, nem határozva, emerrül, vagy amarrúl szól: hanem határozás nélkül mindenekrül, és absoluta impossibilitást, általlyába való lehetetlenséget állat mindenekben, a’ tiszta életre; miképpen általlyába lehetetlen, hogy a’ ki férfi, ne légyen férfi. Azért lássa Balduinus, mit gondolnak, a’ kikkel ezt valóban elhiteti. A’ Bordélyokba tér itt Balduinus, mint ez-előtt nem egyszer: és azt írja; hogy, Én a’ közönséges latorságnak Prókátora lettem: .oltalmazom, sőt dícsírem a’ Bordélyokat, mint szép, és közönséges jóra hasznos dolgot. Tudatlansággal elegyített hazugság ez: Mert senki közüliünk a’ fajtalanságot nem dícsíri; senki nem oltalmazza, és jónak nem mondgya a’ Bordélyokat: Hanem, a’ dolog ebben vagyon. A’ világi Fejedelmek, noha jóvá nem tehetik, de elszenvedhetik, és büntetés nélkül hagyhattyák sokszor a’ kisseb gonoszt, nagyob gonosz távoztatasáért. Az Eretnekségnél, nagyob és vesze- delmesb bűn nem lehet; Mert annak kigyomlálására, kötelesek a’ Keresztyén Fejedelmek: de, mikor ennek kiirtásából, nagyob veszedelmek áradnának valamely Országban, hogy-sem szenvedéséből; akkor a’ Keresztyén Fejedelmek, jó lelki ismérettel szenvedhetik abban az Országban a’ kisseb gonoszt, nagyob gonosz kerüléséért. Azonképpen, a’ kik az ártatlanok javát felpredállyák, ragadozzák, azokat tartoznak büntetni a’ Fejedelmek: de, ha külömben békeség nem lehet; nagyob romlások távoztatásaért, büntetés nélkül fele- dékenségben, Amnistiába bocsáthattyák az illyen latorságot. Ezen formán: Noha a’ Fejedelem nem javalhattya; de, nagyob veszedelmek és gonoszságok távoztatásaért, elszenvedheti a’ Bordélyt. Az pedig nem Hitet illet, hanem Fejedelmi külső gond-viselést, hogy az üdőnek, helynek, nemzetségnek voltához képest, okossan megvisgállya, és elintézze, ha nagyob gonosz-e ezt elszenvedni, vagy elrontani. És, a’ mint a’ Kalaiizban írtam, nékem Navarrusseá, és Marianával úgy tetézik, hogy nagyob, és töb vétkek következnek a’ Bordélyok szenvedéséből, hogy-sem elrontásából. De az én itíletem, törvényt nem szabhat a’ Fejedelmeknek; kik talám oly akadékot látnak és tudnak e’ dologban, mellyet én nem tudok. Harmadszor : Luter szavainak isméri Balduinus azokat; hogy, Isten ellen rúgóldoz, a ki Török ellen hadakozik. De Kettőt mond hozzá: Eggyiket, hogy Luter más Írásiban inti a’ Németeket, hogy
