Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
570 III. RÉSZE. A’ KÁLAÚZ 1 Pag. 320. 2 Pag. 322. ’ Pag. 327. 4 Kalauz, II. 459. 5 Pag. 328. c Theodor, lib. 1. Histor. c. 7. Pag. 328 et seq. 7 Supra, fol. 552. * Pag. 329. 390. 901. Kalaúz, 408—409. etc. Pag. 330, 331. bőven feleltem. És, hogy valami színnel gyűlöltethessen minket, hazugságokkal elegyíti írását. Hazugság, hogy1 mi Az Ecclesián a Pápát értyük, mikor az Ecclesiának engedőimére kötelezzük a híveket. Hazugság, hogy2 A' Római Ecclesia, Conciliomban Decre- tommal végezte, hogy Boldog Aszony bűn nélkül fogantatott. Mert az ellenző vélekedést, elszenvedte ez-ideig a’ Romai Ecclesia. Hazugság, hogy3 Gelasius Pápa, az Egy színnek vételét kárhoztatta; mint a’ Kalauzban4 megmutattam. Hazugság, hogy a’ Nicaenum Concilium, 6solum Codicem Sacrum, magán a’ Szent Bibliát, itílte méltónak, a’ Hit dolgainak igazítására. Mert jóllehet Theodoretus6 azon a’ helyen, mellyet Balduinus előhoz, azt írja; hogy a’ Szent írás megtanít, mit kellyen az Istenségrűl hinnünk: azért Sz. írás bizonyságával fejtsék az elővett kérdést. De ama’ Sola, Theodore- tusná 1 nincsen. Forgattya azt-is Balduinus; hogy régen, a’ Püspököt a’ kös- ség-is választotta; és ezt az-után megváltoztatták. De errül immár 7választ adtunk. Azt-is nem egyszer említi8, hogy a’ Cartágo-béli Harmadik Conciliom, nem akar senkit, az Afrikában lakó Püspökök- közzül, Papi-fejedelemnek nevezni. De ez sem árt a Romai Pápa méltóságának: Mert az a’ Conciliom, nem volt Közönséges Gyülekezet; és egyebekre sem szolgált, hanem csak az Africában lévő Püspökökre, kik-közzül senkit nem akartak Papi-fejedelemnek nevezni. Mely dologrúl bővebben írnak, Bellarminus, Lib 2. de Concil. cap. 8. Gretserus, tom. 1. Defens. Bellarmini, folio 90. § 9. A’ Harmadik könyvnek Kilenczeciik Bizonyságárúi. A* mely Tudományokat, az Apostoli üdők után virágozó Ecclesia, és ennek tudós Sz. Doktori kárhoztattak, és Eretnekségnek itíltek; abban Igazságot nem kel keresni. Mivel azért a’ Kalauzban, a’ Régiek Írásiból, Harmincz-öt kárhoztatott Tudományt számláltam, mellyekben részesek az Újítók; nem kel az ő Vallásokban Igazságot keresni. Mennél tovább mégyen Balduinus a’ feleletben, annál töb, és nagyob balgatagságokat beszél. Nagy dolog, ha aprónként nem fogyott esze a’ feleletben való fő-töréssel. Először azért, Igazán megvallya, mert nem tagadhattya; hogy a’ Luteristák sokan eggyeznek a’ régen kárhoztatott Eretnekek tanításival.
