Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
556 III. RÉSZE. A’ KALAUZ Kalauz, I. 369. Pag. 288. Rom. 4. v. 15. 1. Joan. 3. v. 4, Ezek merő bolondságok: 1. Mert akár-honnan és mi-módon légyenek Bűnök; tehát ártalmasok, és veszedelmesek; tehát ezekre Isteniül nem köteleztetünk; tehát jobb ezektül megszűnnünk, hogy- sem ezekben serénykednünk. 2. A’ Kalauzban előhoztam a’ Luter szavait, mellyekben Latomus-ellen azt írja, hogy, Peccatum, prcc- dicatione Perseitatis inest Operi bono. 3. Nincs oly cselekedet, mely maga természete és mivolta szerént, Bűn volna: hanem, akár-mely gonosz cselekedetben-is, a’ Bűn, csak accidens, és nem substantia actus. Az embert, megöli a’ hóhér, mint a’ gyilkos: A’ tehenet, elhajtya a’ pásztor, mint a’ lopó: Apját, annyát arczúl veri a’ hagymázban feküvö, mint a’ lator hak. Azon cselekedetben, vétkezik a’ gyilkos, lopó, lator fiú: nem vétkezik a’ hóhér, pásztor, és hagymázban feküvő. Mert a’ gonoszság, nem a’ cselekedetnek természetiben ál, hanem ex accidenti, azért gonosz a’ cselekedet, hogy ezt, az okossággal-élő ember, Isten törvénye-ellen cselekeszi. Azért maga Balduinus írja; hogy, A’ gonosz cselekedetben, Isteniül vagyon a cselekedetnek mivolta, de nem a gonoszsága. Mely mondással, megválasztya a’ cselekedetnek természetit, az ő gonoszságától. Miképpen azért, akár-mely gonosz cselekedetek sem vétkesek, természetek szerént; de a’ cselekedethez foglalt gonoszságért, ugyan ártalmasok, és távoztatásra méltók: Úgy a’ Luteristák Jó cselekedeti, mivel ex accidenti, hozzáragadott gonoszsággal vétkesíttetnek, nem méltók gyakorlásra, hanem gyülölségre. Azért itt-is bont- hatatlanúl marad, a’ mit a’ Kalauzban erőssítettem. N° 4. Kötelesek-e az Isten törvényére a Hívek? Ha jutalmazó haszna nincs a’ Jó cselekedetnek, és Isteniül semmit nem érdemel; nehéz elhitetni az emberekkel, hogy haszontalan fáradsággal faggassák magokat. Ennek-felette, ha az Isten ■parancsolatinak tartására kötelesek nem-vagyunk; nem vétkezünk ennek szegésében, nem is okosság abban fáradozni, a’ mivel nem tartozunk. A’ Luteristák pedig azt beszéllik; hogy a’ mi cselekedetünk, Isten élőt nem érdemes; és, hogy a’ Keresztyén, semmi- némű törvény-tartásra nem köteles. Azért, ezekkel, igen meghide- gítik az emberekben a’ Jó cselekedetre való gyorsaságot. Balduinus, csuda mint hánnya it a’ kalafintát.*1 Nem tagad- hattya, hogy szőrűi szóra az Új Tanítók Írási, a’ miket e’ dologrúl *1 Kalafinta = csel, csalárdság; jól tudja a kalafintát, jól ért a cselvetéshez.
