Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
III. RÉSZE. A* KALAÚZ 1 Pag. 251. Vide Kalauz, I. 320. Pag. 253, 260. ;)4& III. Rf'SZE. A’ KALAÚZ ’s nem javallottá a’ mit az ördög eleibe ada, és hoszú bizonyításokkal állata: Az-után pedig, azon megnyugott; azt hitte, hirdette, és követőire terjesztette, a’ mit az Ördög néki beszéde. It Elsőben, hazugságnak írja Balduinus, xhogy az Ördögöt Mesterének isméri Luter: Mert sohúlt nem írta, hogy Ördög vált az ö Mestere. Én sem mondottam, hogy ezt illyen szókkal és betűvel írta: hanem azt igazán mondottam, hogy ollyakat írt Luter,. mellyek kimutattyák hogy ördögtül vette Tudományát. Mert, a’ ki valakivel disputái, és a’ mit nem hitt, sőt minden fegyverrel ellenzett a’ vetekedésnek kezdetin, az-után pedig hitte, és követte a’ mit állatott a’ Disputator: arrúl igazán mondhattyuk, hogy a’ Disputátörtül tanúit. így volt a’ Luter dolga, ki világos szóval jelenti, hogy, midőn az Ördög elkezdé beszédét, mellyel a’ Misét, a’ Papi-szentelést, és az Ecclesiának hiteles méltóságát semmissé akará tenni: akkor ő Misét szokott mondani; a’ Papi-szentelést, az Ecclesiá nak tanítását böcsüllötte; Hét Sacramentomot vallott; a’ Bérmálást jóvá háttá; az Ördög ellen oltalmazta a’ Misét, és maga Papságát. Ezeket, nem hinni, és oltalmazni, hanem kárhoztatni kellett, ha akkor immár tudta és vallotta ezeknek hamis-vóltát, és mikor az Ördög vitatta, hogy bálványozott a’ Mise mondásban, csak azt kellett volna felelni: Igazat mondasz; bálványoztam: de megbántam cselekedetemet, kitértem a’ bálványozásból; és Isten a’ megtérő bűnösnek bocsánatot ígért. így kellett Luternek szóllani, ha akkor immár a’ Misét kárhoztatta volna. De nem őzt miveié: hanem, azzal óltal- mazá Pápista Papságát az Ördög ellen, hogy őtet a’ Püspök felkente ’s szentelte; Mise mondását, Pápista fegyverrel menté, hogy, recte credit et sentit Ecclesiá, az Ecclesia igaznál egyebet nem hiszen. Mikor az Ördög azt mondá, hogy ő-néki hét Sacramentoma vagyon; hogy a’ Bérmálás ő Szentsége; hogy egyedül vészi Miséjében az Urat: semmi tagadást ezekben nem téri. Kiből nap-fínynél világosb, hogy még akkor azokat nem hitte a’ miket az Ördög vitatott, és ő az Ördög ellen oltalmazott. A’ Disputatio után pedig, nem csak maga Luter, igaznak hitte, és tanította, valamit elsőben nem akara hinni az Ördög szavaiban: de Balduinus-is azt írja, hogy, Mind igazak, és Sz. Irás-szerént valók a miket az Ördög mondott Luternek. Ezeket, és a’ töb bizonyságokat, mellyekkel megmutattam a’ Kalaúzb3.n, hogy az Ördögi disputatio élőt Luter azt nem hitte, a’ mit az-után hitt és hirdetett, olvasta Balduinus: de nem tudván