Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
546 111. RÉSZE. A‘ KALAUZ Vide Erasinum in Kalauz, I. 319. 1 1. Corint. 5. v. 1. ■ Matt. 14. v. 4. Act. 15. v. 20, 25, 41. cap. 21. v. 25. 3 Pag. 240. 4 Kalauz, I. 298. Supra, fol. 502, 519. 522, 5 Joan. 6. v. 70. 6 Joan. 13. v. 27. Kalauz, I. 284. Pag. 241, 243. 7 Pag. 244. reánk fogják hogy a' Házasságot tilalmazzuk; mivel azoknak, kik szabad akarattyokból Fogadást tettek házasság-nélkíil-való Tiszta életre, meg nem engedgyük a’ házasodási. Mert, valamint Sz. Pál1 nem tiltotta a’ házasságot, mikor mostoha annyátúl eltiltott egyvalakit; Keresztelő János2 sem kárhoztatta a’ házasságot, mikor Heródesnek nem engedte hogy báttya feleségével éllyen; az Újítók sem a’ házasságot tilalmazzák, midőn meg nem engedik, hogy húgát, leányát, valaki elvegye, vagy felesége lévén máshoz adgya magát: Úgy mi-is, nem a’ házasságot tiltyuk, hanem a’ Fogadásnak megszegését, mikor a’ Papokat hazasulásra nem bocsát- tyuk. Ennek-felette, ha az Apostolok ördögi tudományt nem tanítottak, mikor a’ vérest, fojtottat, és egyéb éledéit megtiltottak : mi sem czimborálunk a’ Sátánnal, mikor bizonyos napokon megtartóztattyuk magunkat oly ételektől, mellyeket egyéb napokon megészünk. Azt-is forgattya Balduinus; hogy, 3 Sokan a Pápák-közziíl ördöggel társalkodtak: mint lehettek tehát csalatkozliatatlanok? Erre a’ Kalauzban1 válasz vagyon: 1. Sokat hamissan költenek a’ Pápákra. 2. Mi nem vítattyuk, hogy a’ Pápák csalakozhatatlanok; a’ mint eléb megmutatám. 3. Ha ki a’ Pápák-közzül ördöngös let vólna-is, annyit ártana, menyit ártott a’ Krisztus tanításának, hogy az Apostolok-közzül5 egy ördög volt: és, a’ mint másut 6olvassuk, az ördög ugyan benne lakott. 4. A’ kik illyen Pápák voltak (mégha voltak pedig,) nem ők kezdették, nem ördögtől tanulták a' mi Tudományunkat, mint Luter az övét. N° 2. Luternek ördögi fajzásárúl, mit beszél Balduinus. Mivel a’ Kalauzban, tíz nevezetes túdós embereket említettem, kik azt írták, hogy Luter ördögi csintalanságból fogantatott, és ifiuságában ördögi társalkodással gyaláztatott: Erre Balduinus azt feleli; hogy, Hazudtak a kik ezeket írták: Mert Sleidanus, tisztesség-béli személyektűl írja hogy született Luter1. És, ha nyilván volt a Luter annyának gonoszsága; miért nem büntették-meg ? Ha titkon volt, mini tudhatták a kik ezt írták ? Végezetre, ha Luter az ördöggel társalkodóit Barát-korában, miért szenvedték-el a’ Barátok? Egy Püspököt-is említ, ki a’ Luter születését külömben írja hogy-sem Pratéolus, és egyebek: Azért, abból a külömbözésből akarja hamís- sítani, valamit írnak e’ dologrúl.
