Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus
520 III. RÉSZE. A’ KALAUZ ' Matt. 16. v. 18.- Apud Bel- larm. lib. 4. de Pontif. cap. 2. •’ Kalaúz, II. 136. 4 Canones citat Bellar, ibid-cap. 7. 1 Supra, föl. 502. 6 Bellar, illo cap. 7. 7 Vide supra, fol. 492. Pag. 120, 125. : 1 s Pag. 122. , Supra, fol. 496. ( NB. Vide supra, ; fol. 510, 511. . i a’ Hit dolgainál, és a’ közönséges Jó erkölcsökrül-való Végezések- ben, nem tévelyeghet. Ezt úgy hiszük, mint a’ Krisztus szavát1, hogy a’ pokol kapuja meg nem győzheti az Ecclesiát. De Kérdésben vagyon, Ha a’ Pápa magán, Conciliom-nélkül, megcsalathatik-e ? Ebben a’ kérdésben, 2Gerson, Almainus, Castro, a’ Hatodik Adriánus Pápa, és egyebek, azt vélik; 3 hogy a’ Pápa magán, Conciliom-nélkül, tévelygésbe eshetik: kire nézve, sok Cáno- noki, az-az, Egyházi törvények vannak, hogy a’ Pápát meg kel itílni, ha Eretnekségbe esik. Vannak a’ kik azt állattyák; hogy, ha a’ Pápa magán, tévelyeghetne-is; de az Istennek gond-viselése nem szenvedi, hogy a’ Keresztyénséget kötelezhesse hamisságra: hanem, a’ mint Sz. Agostontú 1 ez-előtt 5 hallók, Abból a Székből, kételeníttetnek a gonoszok-is jót tanítani. Azért Bellar minus*, nem bizonyosnak mondgya, hogy a’ Pápa eretnekségbe nem eshetik. Nem igazán írja tehát Balduinus, hogy, a’ Pápista hit-szerént, a Pápa vélekedése, közönséges értelem; hogy ő tévelygésbe nem esketik. Mert ezeket a’ Pápista hit nem taníttya. És bár valaki maga vélekedéséből ezeket így tanítaná-is: nem a’ Hitnek tudománya, hanem, az Opiniók és vélekedések-közzé kellene ezt számlálni. De Balduinus effélében külömbözést nem tészen: hanem, valahol7 valamely Könyv-írónak vélekedését kaphattya, mindgyárt azt kiáltya, hogy ez a’ Pápista hit. Jóllehet, úgy hiszem, hogy azokat a’ Könyveket ő nem-is látta mellyeket emleget, mert csak nevezni sem tudgya az Autor okai. Cornelius Mussust, kétszer írja Episcopus Bizantinusnak: maga*1 Bitontínus Püspök volt, nem Bizan- tínus. Salmeron könyvét említi, Comment, par. 3. disp. 2. maga Salmeron a’ Tertia pirs-va semmit nem írt. A’ minémü hamisságokat rébesgete ennek-előtte Balduinus, azokat itt-is újíttya; tudni illik, hogy 8 A’ Jesuiták magok-közöt megvallyák, hogy a Luteristák tanítását erőssíti a Sz. írás. De, valamely bizonyos hogy délben Nap finylik, oly bizonyos, hogy semmit abban nem tanít a’ Sz. írás, valamit mi-ellenünk hirdet a’ Luterség. És ihon én, legkisseb a’ Romai Ecclesiának tiai-közzül, arra kötöm magamat; hogy, valahol menyi Luterista Prédikátor vagyon, gyöllyön-egybe; és válaszon, ne többet, hanem csak egy czikkelt azok-közzül, a’ miket ők a’ Romai gyölekezet-ellen tanítanak; ollyat válaszon pedig, mellyet legnyilvábban, és világosban ítil a’ Sz. írásban lenni: és ha csak eggyet ezek-közzül a’ Szent *' Pedig.
