Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

III. része. A' Kalaúz harmadik könyvére, mit beszél Balduinus

518

Hí. RÉSZE. A’ KALAÚZ

1 Pag. 118.

2 Vide supra, föl. 512, 514.

Pag. 117.

3 Kalaúz,

I. 393.

4 Pag. 120.

5 Gal. 1. V. 8.

6 Kalúz,

I. 358, 430.

ürügyével, hogy megcsalatkozható emberek voltak az Atyák; és emberekéül ál az Ecclesia: szinte ezen úton, sem Luter, sem akár- mely Prédikátor tanításához nem csatolhattyák bátorsággal magokat; hanem ezeknek tanításit meg kel examinálni. Sőt a’ magok saját Vallásában sem lehet senki közzüllök álhatatos: mert ők-is emberek, és megcsalatkozhatnak, mint a’ Sz. Atyák. Ezekkel, és töb efféle Jelenségekkel erőssítettem mondásomat; mellyekre Bal- duinus halgatással felel.

Harmadszor, azt Írja; hogy ők a’ Sz. Atyákat igen böcsüllik1: Mert bévészik a mit Sz. Irás-szerént tanítanak. ím értem. De, a’ mint ezelőt2 kétszer-is mondám, ez annyit tészen, hogy úgy böcsüllitek a’ Sz. Atyák tanítását, mint Mahometet, vagy a’ pokolbéli Ördögöt. Mert azt hiszem, hogy Mahometben sem kárhoz- tattyátok, ha mit a’ Sz. Irás-szerént mondott. Abban fekszik a’ bizonytalanságnak gyökere, hogy az Újítók-közzül, akár-ki Itílő- mesterré tészi magát, a’ Sz. Atyák egyenlő értelmében; és csak annyi helyt ád ennek, menyi néki tetczik: úgy hogy, kinek-kinek maga tetczése mértéke, mit kövessen ’s mit nem, akár az Eccle- siának, akár a’ Pátereknek, akár a’ maga Prédikátorinak tanításában. Mert tudom, a’ Prédikátorok sem kívánnak nagyob hitelt magoknak, hogy-sem a’ menyit engednek a’ Szent Atyáknak.

A* hol pedig azt írja Balduinus, hogy a’ Luteristák-közöt nincsenek viszavonyások, hanem csak Amicce collationes doctorum, barátságos beszélgetések: a’ Liber Concordice végében nyomtatott viszavonyások, meghazuttollyák ő kegyelmét. De errül a’ Kalauzban 3 bőven szóllottam.

N° 7. Mivel vádollya Balduinus ez-aránt a Romai. Vallást.

Reánk akarja fordítani Balduinus ezt az Első Bizonyságot: és azt írja; hogy a’ Római Ecclesiában, nem lehet semmi bizonyos tudomány. De ezt csak hazug káromlásokkal erőssíti.

Hazugúl írja4; hogy, Ä Pápistaságban nem gondolnak a Krisztus szavával; hanem az-ellen bátorságoson azt végezik, a mi tetczik a Pápának. Semmi sincs ebben: Mert a’ Pápistaságban úgy böcsüllik a’ Krisztus szavát, hogy az Angyalt-is5 átok-alá vetnék, ha az-ellen tanítana. És a’ Romai Pápák, száma-nélkül Végezésekben írták, hogy nékik nem szabad a’ Sz. írás-ellen végezni; mint a’ Kalauzban* magok szavait előhoztam.