Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
410 11. KÖNYV: AZ ANYASZENTEGYHÁZRÚL. 1 Ibid. num.- Inferius, c. Rom. 10. v. 15 Fides ex auditu. 3 Calv. lib. 4. c. 1. n. 2. 3. Reg. 19. v. 10. 3. Reg. 12. v. 21 4 2. Paralip. 17. v. 19. 4 Rom. ll.v. 2. ware, ejusque communionem colere jubemur1. Ezek mind Calvinus szavai, mellyekből kitetczik, hogy a mely Ecclesia Istennek liakat szül, a mellyen-kívűl senki nem üdvözűlhet, a melynek engedelmességére és eggyességére köteleztetünk : az az Ecclesia visibilis, látható és megismérhető. Ezen-kívűl pedig más Anyaszentegyháza Istennek nincsen, mivel az Isten Ecclesiája csak egy, mint ezentúl2 megbizonyíttyuk. És hogy a Calvinus csavargásának eleit vegyük, azt kérdem: Ha a választottak gyülekezete ebben a látható Eccle- siában vagyon-é, úgy, hogy ennek enged, ezzel eggyez; vagy ezen-kívűl lézzeg? Ha ezen-kívűl vagyon, tehát nem üdvözűlhet; mert Calvinus igazán írja, hogy a látható Ecclesián-kívül senki nem üdvözűlhet, mivel e-nélkűl sem a keresztségnek, sem az Úr Vacsorájának szolgáltatása, sem tanító pásztorok, sem Isten igéjének hirdetése, sem sok külömböző tagoknak eggyessége nem találtatik. Ezek-nélkűl pedig sem igaz hit, sem Ecclesia nem lehet. Ha pedig a választottak sokasága a látható Ecclesiának tagja, tehat ennek Sacramentomit gyakorlya, tanítását fogadgya, rend-tartásit követi. És így, ha a látható Ecclesiának tanítása hamis, szinte oly hit-árúlók a Calvinus választotti, mint a ki törökhöz és sidóhoz adná magát és azok módgyára rendelné Isteni szolgálattyát. Ellen-vetések. Az ellenkezők erőtlen bizonysággal állattyák az Ecclesiának láthatatlanságát: I. Azt forgattyak3, hogy Illyés-idét az Ecclesia láthatatlan volt; és azért panaszkodik a Próféta, hogy ő egyedül maradott az Isten szolgái-közzől. Felelet. Salamon halála-után két királyságra oszlott a sidóság: A Juda királyának Jerusálemben volt székes helye; az Israél királlyának Samariában. Illyés Próféta Achab idejében nem azon panaszolkodik, hogy az egész sidóságban csak ő egyedül szolgál Istennek; mert jól tudta, hogy midőn Ackab- idét az Israél királyságában eláradott vala a bálványozás, akkor a Juda királyságában, Jerusálemben, Josafat országlott, kinek idejében felette virágzott az Ecclesia és az isteni szolgálat; kiért úgy megaldá Isten Josafatot4, hogy tizen-egyszer száz hatvanezer mezei vitézi voltának, azokon-kívűl, kik minden várasok őrzésére othon maradtak. Azért Illyés Próféta, nevezet-szerént csak az Israél Országárúi szól, a mint Sz. Pál-is feljegyzi 5 és azt
