Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
378 I. kÖNYV: AZ SZENT IRÁSRÚL. Hogy pedig bizonyos mód vagyon a Sz. írás értelmében, kitetczik ezekből: I. Mert, ha bizonyoson nem tudhattyuk a Sz. írásnak igaz értelmét, nem csak haszontalan a Sz. írás (mint a polgári társaságban hiúságos az a törvény, melynek értelmét senki nem tudhattya); de bizonytalan a mi hitünk, melynek Isten Rom. 10. v. 17.- Ephes. 4. v. 3. Hebr. 13 v. 9.1. Corinth 1. v. 10. 3 Rom. 16. v. 17. I. Tim 6. v. 20. Tit. 3. v. 10, 4 Lib. 2. cap. 3. §. 3. szavából kel éppűlni1; mert az Isten szava nem külömben isten szava, hanem annak igaz értelme-szerént. Tehát mind addig bizonytalan hitünk, valamíg az Isten igéjének igaz értelmét bizonyoson nem tudhattyuk. II. Nem csak azt parancsollya Isten az ő híveinek2, hogy eggyességben maradgyanak, idegen és külöm- böző tudományoktól el ne ragadtassanak; hanem azt-is kívánnya3, hogy a hamisság hintegetőket elkerüllyük. Ezeket bé nem tellye- síthettyük, ha bizonyos mód nem adatik a Sz. írás értelmének isméretiben, mert ki-ki elmélkedése-szerént magyarázná a Sz. írást és nem tudhatnók, mellyik igaz vagy hamis magyarázat. Azért sem az igazságban-való eggyezség meg nem tartathatnék, sem őrizkedni nem tudnánk a hamisság hintegetőktől. Mi-képpen azért minden respublicában, országokban, birodalmokban a törvény mellé bizonyos ítílők rendeltetnek, kiknek értelmén és magya- rázattyán tartoznak megállani minden peresek, és e’ nélkül minden törvény csak játék volna: úgy az Ecclesiában szükség, hogy a törvénynek bizonyos magyarázója találtassák; mert külömben minden világi birodalomnál alkalmatlamb volna az Ecclesiának áliapattya, amint ezután4 bővebben megmagyarázom. 5 2. Petr. 3. v. 15. 6 Actor. 8. v. 30. §. 3. A Szent írásnak értelme nehéz. Az Szent írás bötűje sok helyen nehéz értelmű és maga fényességével ki nem mutattya igaz értelmét. Ezt a Sz. Írásban olvassuk; mert Sz. Péter írja5, hogy Sz. Pálnak minden leveleiben, in omnibus Epistolis, oly dolgok vannak, mellyeket nehéz megérteni, sunt quaedam difficilia intellectu. Az Apostoloknál sokszor olvassuk, hogy az Urunk mondásit nem értették, Lucce IS. v. 34., Joann. 16. v. 18., Matth. 16. v. 11. etc. A szerecsen azt mondá Filepnek, hogy Isaiást nem értheti6, míg valaki meg nem mutattya ennek magyarázattyát. Ha azt feleled, hogy vannak a Sz. írásban homályos mondások, de nem oly dolgokról, mellyek üdvösségünkre szükségesek, káromlást mondasz; mert a Szent Lélek hiúságot és
