Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
MÁSODIK RÉSZE. 265 szavait csak az név változtatással, erőssen és hely essen Luther és Calvinus ellen fordíthatni, kit az Calvinisták magok sem tagadhatnak, és az ki megolvassa azt az Szent Ágoston mondását, künnyen megtapasztallya. Noha azért az Kalaúzba egy-más után vagyon az Manichceus, Luther és Calvinus neve, de nincs egybefoglalva, hanem parenthesisbe külömb és öregb bötűvel vagyon írva az Luther és Calvinus neve. Annakokáért ez az három szó, Manichaeus, Luther, Calvinus copulalva, egybe-foglalva nem lévén: semmi enunciatiót, semmi oratiót, sententiát nem szerez, és így szitok sem lehet benne. Második szitok, III. föl. 263. Ördög tojt a és kotlotta hamisság az Calvinisták vallása. Felelet. Nem igaz, hogy ezek az szók az Kalaúzban volnának azon az helyen. Mert semmiféle vallást nem nevezvén és nem specificálván, csak in genere az ördög tojta és kotlotta hamisságról mondgya az Kalaúz, hogy szentségre nem viszi az embert. Az calvinista vallásról emlékezet ot nincsen; hanem az álnak calvinista prédikátorok magoktól írták az Kalauz szavaihoz az Calvinisták vallásának emlékezetit, hogy az emberek az Kalauznak gyülölségére indíttatnának az prédikátori hazugsággal. Harmadik szitok, III. föl. 280. Pokolbeli ördög volt tanítója az Calvinisták eleinek. Felelet. Ez sem igaz, mert ot az Kalauzba nevezet szerént nincs emlekezet az Calvinistákrúl, hanem csak illyen generalis titulus vagyon írva: Az új-tanítók első mestere az ördög volt. Ládd-é hogy it nevezet szerént az Calvinistákrúl avagy az ő eleikrűl nincs emlekezet? Ládd-é hogy csak az ój tanítókról vagyon szó? Ha jámborok volnának az calvinista prédikátorok és az Kalauzba szitkot akarnának mutatni, szóról szóra, igírűl igíre kellene az szitkozódó mondást elő-hozni. Mert az ki az maga agyából gondolt vagy consequentiákkal kisotólt*1 szókat hozza-elő, nem nevezheti ezeket más ember szitkainak. Hogy pedig az Luther és Zvinglius tanító mestere az ördög volt, oly nyilván megmutatta az magok saját vallásokból az Kalauz, hogy senki szemptelenség nélkül nem tagadhattya. Negyedik szitok, III. föl. 297. Luther az ördöggel hált; és mikor ötét az ördög kisírti, azt mongya néki: csókold-meg az alsó pofámat, Még egy bűnömet elhattad; az tomposban szartam volt egyszer etc. Felelet. Úgy hozzák ezeket elő az calvinista prédikátorok, II. kiadás : kisatuit (= kiszorított, kisajtolt, kierőszakolt). Pázmány Péter művei. V. kötet. 34 Kalaúz III. 282. skk. 307. Logi Alogi ad III. cap. Penic. § 4. 34
