Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
ÖTÖDIK RÉSZE. 209 abból: az-után meg azt mongyák egy-általlyába, hogy ha szüléktől származik sem alkottatik matériából. Továbbá azokról, mellyekbe az Csepregi Mesterség fondamentomát vetette vala bizonyságinak és az mellyek éppen felforgattyák ezt az esze-veszett feleletet, emlekezetet sem tésznek az Morgók. Mind Aristo telesből, mind experientiából, mind az bölcseknek közönséges értelméből és az okosságnak vezérléséből tuggyuk, hogy ezek igazak: 1. Ex nihilo nihil fit ab agente naturali, sed' ex aliqua materia. 2. Formae quae fiunt ex materia, sunt materiales et corporece. Mely igazságokból amaz axiómák jőnek-ki: Omne quod ab agente naturali producitur, corporeum est; id enim omne gignitur ex materia, ex qua non nisi res corporea gigni potest. Quod per se non subsistit, sed pendet a corpore, interire debet, si perit a quo pendet; quod autem educitur e potentia materire, ita pendet a materia, ut sine ea fieri aut esse nequeath Ezekre éppítette az Csepregi Mesterség az ő bizonyítását, mellyeket említeni sem mérnek az Morgók: hanem csak azt mongyák, hogy nem csupán az magúból éppíttetik az lélek, hanem az okos embertűi származik. Telle Tulla, ki nem tudgya azt, hogy efficiens causajának, alkotó okának kell lenni, az mi újonnan kezdetik? De az a kérdés, hogy ha az okos lelkű ember, a ki alkottya az lelket, semmiből terempti-é azt, vagy matériából alkottya? Ha az Teremptő Istennek tulajdona az teremptés, szükség hogy az ember ex materia subjecta nemze az lelket: Ebből pedig nyilván követközik, hogy az lélek est res corporea, materialis, dependens a materia. Ergo si separatur ab eo, a quo dependet, non minus morietur naturaliter, quam animce brutorum, quce iccirco mortales sunt, quia pendent a materia. Ezen kel vala által-ugrani az Morgóknak, de nagy az árok előttök. Az harmadik bizonyságra azt mongyák, hogy Ádámba Isten terempté az lelket, de az-után szaporodásra való hatalmat ada néki. Az Zachariás és Salamon mondására azt felelik, hogy Hafenreffer ki nem rekeszti az isteni áldomást az nemzésből. De elnyegik az bizonyításnak erejét. Mert kettőben ál az bizonyságnak széki. Első az, hogy az régi Doctorok ezer esztendő-előt ugyan ezen dolognak bizonyítására állatták ezeket az írásokat; második az, hogy noha az első teremtésben sem az ember, sem az oktalan állat nem magok nemétűi származtak, hanem Istentűi alkottattak, de azért nagy külömbséget jelentett Isten ezek között: mert az oktalan állatok lelkét (annak híják a deákok) az föld és víz-is alkotta, Pázmány Péter művei V. kötet. 27 ___ 1 Bellarmin Morgók föl. 243.
