Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
206 CSEPREGI SZÉGYEN VALLAS ' Hieron. t. 5. in c. 12. Eccles.- Epist. 61. c. 6. ad Pam- mach. de erroribus Joan. Hier. Leo ep. 93. ad T urribiurr c. 10. Theodor. 1. 5. ad Graecos, post med. Exod. 21. Bellarm. t. 3. lib. 4. Amission, grat. c. 11. Gratian. 32. q. 2. c. Moys Tom. 6. de Haeres, c. 81. Augustin, epist. 175. ante med. Istentűi adatnak. Ezt azzal bizonyítom, mert az régi Doctorok nem csak igaznak írják ezt, hanem hozzá vetik, hogy ez az Ecclesiának vallása. Hallyad mit ír errűl sz. Hieronymus: Satis ridendi sunt, qui putant animas non a Deo, sed a corporum ■parentibus generari\ Hominum genus quibus animarum censetur exordiis? Utrum ex traduce, juxta bruta animalia, ut quomodo corpus ex corpore, sic anima generetur ex anima? An certe, quod ecclesiasticum est, juxta eloquium Salvatoris: Pater meus usque modo operatur, et illud Zacharice: Qui formavit spiritum hominis in ipso, quotidie Deus fabricatur animas?2 Az Nagy Leo pápa-is hasonlóképpen ír: Catholica fides constanter prcedicat atque veraciter., quod animce hominum, priusquam suis inspirentur corporibus, non fuere, nec ab nilo incorporentur, nisi ab opifice Deo, qui et ipsarum est creator. Theodoretus sem külömböz: Moyses formari prius in alvo matris infantem ait, et tunc denique jam perfecto corpore animari: non ita quidem, ut anima prceexistens aliunde corpori inseratur, neque ut enascatur ex semine; sed divino instituto, sicut ab initio insita naturce lex fuit, creationem accipit. Hoc ipse Job confitetur, exiguam humani seminis portionem in quam plurimas membrorum species transformari, ac tunc denique creari animam, corporique conjungi. Omnes item prophetoe, quce valde his conformia sunt, de humana natura nos docent. Es hogy egyebek szavait elő ne hozzam, ezen dolgot bővön megmutattya Bellarminus az sz. Hilarius, Ambrosius, Chrysostomus, Nissenus, Cyrillus, Gennadius, Cyprianus, Innocentius, Gratianus szavaiból. Annakokáért Aquinás Tamás 1. parte, qucest. 118. art. 2. eretnekségnek nevezi az külömböző vélekedést. Magister Sententiarum 2. dist. 18. az közönséges Anyaszentegyház vallásának írja, hogy az lelkek Istentűi teremptetnek; sőt ő maga-is sz. Ágoston, noha néhúlt ez dologról való itíletit függőben haggya, de azért Epist. 28. azt kívánnya, hogy ez, az mit mi tanítunk az lelkek eredetirűl, igaznak mutattassék. Másut azt írja, hogy méltó kérdésre, ha Lucifert I21l eretnek számba keil-é írnyia azért, hogy az lelkeknek atyáktól származását pertinaci animositate firmát, vakmerő bátorsággal vítattya. És noha ki nem tudott abból feselni sz. Ágoston, mint szállyon reánk az eredendő vétek, ha Isten terempti az lelkeket, de azért imigyen ír egy helyen: Nam et illi, qui animas ex parentibus trahi dicunt, si Tertulliani opinionem sequuntur, profecto eas non spirituales, sed corporeas esse conten-
