Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
182 CSEPREGI SZÉGYENVALLÁS ' Eccl. 7, 21. : Psal. 118, 168. Morgók föl. 152. Supra f. 139. Morgók föl. 153. 3 Morgók föl. 153. Kalauz I. f. 636. írásnak amaz két mondásában, tudni illik, hogy nincs oly ember a ki nem vétkezik1, és hogy szent Dávid megtartotta az Istennek parancsolatit2. Az dolog azért így vagyon. Nincs oly öreg ember (Urunkat és az ő szent annyát kiválasztom), a ki tellyes életébe valamikor nem botlott volna; de sokan vannak, a kik életeknek sok részében úgy megtartották az Isten törvényét, hogy ez-ellen halálos vétekben nem estenek. Hamisság az-is, hogy az Csepregi Mesterségnek első bizonysága oly roszsz formában öntetett volna, mint az Morgók írják: kit ez-előt világoson megbizonyíték. Végezetre, gyermeki balgatagság az-is, hogy én az magam írásit-is megmarczongom. Mert az imádságos könyüben, mellyet Geréczben nyomtattam, azt írom, hogy Luther és Calvinus gyűlölik az Szent Háromságnak még csak nevét-is: azon könyvet Poson- ban nyomtatván, csak azt írom, hogy gyűlölik az Szent Háromságnak nevét, és kihattam amaz szókat Még, Csak, Is. Hiszem igyefogyott embereknek kel azoknak lenni, kik ily aprólékon akadoznak és ezt oly derék dolognak vélik, mint ha ezért az tavalyi Pázmány nem volna ez idei Pázmány3. Oh gyermekség, oh bolondság, mely igen megtoldottatok az Morgók agyában! Igazán írtam és az Kalaúzban meg-is bizonyítottam, hogy Luther és Calvinus az Szent Háromság nevet gyűlölik. Ezt az Morgók sem mérik tagadni, csak azon törődnek, hogy amaz szókat Még, Csak, Is elhattam, mellyek meg nem változtattyák értelmét írásomnak. Azért Istennek hálát adok, hogy az Morgók írásomat megturkálván, mind egybe-szedték valamit legalkolmatosbnak ismértek az káromlásra. Mert a ki eszében vészi, hogy az legerősseb és színesb gyalázatok-is csak pozdorják és hazugságok, nyilván meg- tapasztalhattya, hogy csak szemen szedett igazság vagyon az Kalaúzban: melynek ha hitelt akartak volna szerzeni az Morgók, soha jobbat nem cselekedhettek volna, mint az mit míveltek, ily formán viaskodván ellene. Mert az bástyának erőssége-is inkáb megismérszik az vitatásban, hogy-sem az öreg tettetességben. §. IV. Roszszúl mentik az Morgók magok írásinak hamisságát. Valamit ez-aránt beszéljenek az Morgók, csak szemetek és szemptelenségek.
