Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)

178

CSEPREGI SZÉGYEN VALLÁS

' Kalauz I. f. 551. 557.

Morgók föl. 139.

Vide Kalauz 11. f. 585.

■’ Kalauz I. f. 610. 113.

Morgók föl. 140.

Kalauz I. f. 221. Kalauz I. f. 410.

hogy én az Kalaúzban két caputot említettem volna, mellyekben Eusebius szól az dochitákrúl, tudnillik 10. & 12. Mert én csak egy helyt jegyzettem-fel, úgymint Eusebius hatodik könyvének tizedik részét1; de minthogy külömböző nyomtatások vannak, az mint haliád, mellé vetettem, hogy a mi eggyik nyomásban tizedik részében van, az másikban tizenkettődikben találtatik. De ezek az purdi czigán Morgók semmit az írásokhoz nem értnek.

Az sem igaz, hogy Eusebius lib. 13. c. 7. de Praeparat. Evang. csak nagy távuly emlékezik az szentek böcsülletirűl, azt-is az Plato vélekedése-szerént. Mert Eusebius azon az helyen szóról szóra ezt írja: Mi, úgy-mond2, minden nap ezt cselekeszszük. Az igaz ajtatosságnak vitézit, mint Isten barátit tisztellyük, az ő koporsójokhoz járulunk, nékik fogadásokat tészünk, kiknek Isten- előt értünk esedezésivel nem kevéssé segíttetünk. Ezek az Eusebius szavai, mellyekben ám itíld-meg, ha csak távúly emlekezik-é az szentek böcsülletirűl. Úgy vagyon, ez-után írja Eusebius, hogy Plato valami hasonlót tanított ehez; de ebből, úgymond, meg- ismértetik, hogy Plato az sidók tanításából hasonlót írt sokat az mi vallásunkhoz. Mert az mint ezen Eusebius l. 7. c. 7. írja, az görögök az Isten népétül loptak sok igazságot, noha annak-utánna polyvát-is elegyítettek némellyekhez. Azért egybe-vetettem Eusebius írásának két helyét3, mellyekből nem csak az szentek invocatio- járúl-való keresztyéni szokás megismértetik, de az-is kitetczik, hogy nem kel mindgyárt kárhoztatni valamely szokást, mihent ennek hasonlatosságát talállyák az pogányok írásában.

Azt-is nagy szemptelenséggel vítattyák az Morgók, hogy hamissan bizonyítok Socrates második könyvének negyvenedik és negyven-harmadik részéből. És azt mondgyák, hogy az Socrates második könyvének harminczhét caputtyánál töb nincsen. Én pedig azt mondom, hogy noha az Christophorsonus fordítása- szerént az Socrates második könyve csak harminczhét cáputra osztatott, de az Musculus fordításában negyvenhat caput vagyon az Socrates második könyvében. És valamint az Kalaúzban feljegyzettem, szinte úgy az Nicseabéli vallásnak állatására lib. 2. cap. 40. azt mongyák az seleuciai sinodusban, hogy az szent atyák nyomdokiból holtig ki nem lépnek. Azonképpen lib. 2. cap. 43. az gangrensis és caesareensis gyöleközetben azért mondatik kárhoztatni Eustathius, mert az szokott böjtöket elhagyván, vasárnapot szabta böjti napnak. Az Christophorsonus fordítása-