Szyl Miklós: Csepregi mesterség, az-az: Hafenreffernek magyarrá fordított könyve eleiben függesztett leveleknek czégéres czigánysági és orcza-szégyenítő hazugsági (Budapest, 1900)
MÁSODIK RÉSZI'. 163 Hamisság az-is, hogy Luther az házasságnélkűl-való életet lehetetlennek nem mondotta. Mert Luther közönségesen szól mindenekről, valakik férfiak és aszszony emberek, és oly lehetetlennek mondgya egymás-nélkűl léteket, mely lehetetlen, hogy az férfiú ne légyen férfiú. Ut non est in meis viribus situm, ne vir non sim, tam non est mei juris, ut absque muliere sim. Azt-is e mellé írta, hogy az ételnél, italnál, aluvásnál szükségesb az eggyüt-létel. Kiből megtetczik, hogy Luther nem csak azt tanította, az mit tanít az sz. írás, tudni illik hogy Istennek malasztya-nélkűl tisztán nem élhetünk, hanem sokkal-is továb ment az dologban. Hamisság az-is, hogy ha ezekből az Luther tanításiból valaki okot venne az fajtalanságra, azt nem az Luther tanításának, hanem csak az emberek tűrhetetlenségének kellene tulajdonítani. Mert jóllehet nem mingyárt kárhoztattyuk, az kinek szavából okot vészen valaki az gonoszra: de ha ki oly dolgot tanít és elhitet, mely az ő saját ereje-szerént felszabadít, bátorít, nódít az gonoszra, bezzeg azt méltán nevezzük gonoszra tanítónak, mint ám midőn az kígyó Évának azt mondá, hogy meg nem halnak, sőt jób állapatra jutnak, ha az almában harapnak. Minthogy azért Luther oly dolgokat tanít, mellyek vagy elválás-után újob házasságra, az-az merő fajtalanságra szabadítnak, vagy sokakat izgatnak az fesletségre, méltán mondhattyuk az ő tanítását gonoszságra vivőnek. Hamisság az-is, hogy magammal ellenkezem, midőn egy-felől azt írom, hogy megengedheti az Ecclesia az papok házasságát, mint az görög papoknak módgyával meg-is engedte; más-felől pedig azt mondom, hogy az papnak jámbor felesége nem lehet fogadása-után. Ebben- azért semmi ellenkezés nincsen. Mert házasságra nem mehet az pap, valamíg fogadásának kötelessége fenni arad. De az Ecclesia ezt az kötelességet felszabadíthattya, mint az Luther Concordia-is megvallya1, és az-után megházasodhatik. Qualiter cunque enim quis se obliget voto, semper intelligitur excepta authoritate superioris, ut patet De jurejurando, cap. Venientes2. Azért distingue tempora, et concordabis scripturas: tégy választást az időben és kitetczik, hogy ellenkezés nincs írásomban. Végezetre sok-képpen egybe elegyíttetett hamisság vagyon abbannis, az mi mellé jámborságokat kötik az Morgók3, mint az-előt tisztességeket kötötték vala. Az Kalaúzban4 baromhoz illendő tudománynak írtam vala, az mit Luther taníta, tudni illik, hogy ételnél, italnál, aluvásnál szükségesb az külömböző nemnek Morgók föl. 85. Sáp. 8, 21. Morgók föl. 88. 89. Morgóktól. 91. Kalauz I. f. 549. 1 Vide Kalauz I. f. 582. 2 August, de Ancona De potest. Eccl. qusest. 49. art. 3. [6] D. Thorn. 2. 2. qu. 88. a. 10. 3 Morgók föl. 93. 1 I. f. 428. 21 *
