Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)

Általános rész - II. Fejezet. Az újszülöttkor pathologiája

64

kóros adductióban tartani kényszerül. Az izvápa tökéletlenül van kifejlődve.

Cünetei csak akkor jelentkeznek, amikor a gyermek járni kezd. A gyermek biceg, mert a combcsont fejecse a támaszkodásnál fölfelé csúszik és a medencét előre dönti, mert a súlypontja megváltozott. A végtag ezáltal megrövidül. Ha a beteget a luxatiós lábára állítjuk, a medence az egészséges oldalon lejebb áll; ez a Trendelenburg féle tünet. Kétoldali conge- nitalis csípőficamnál kacsajdrást látunk, erős ágyéki lordosis fejlődik ki, a has elődomborodik, a medence egyenes (vízszintes) állású lesz. A veleszületett csípőizületi ficamra jellemző, hogy ágyban fekvő helyzetben a lordosis kiegyenlítődik, a végtag a rendes helyére húzható le, amikor is a megrövidülése kiegyenlítődik, de a húzás megszüntetésével ismét az álízületbe ugrik vissza az izmok húzásának engedve.

Diagnosis felállítása nem nehéz. A végtag látszólag rövidült. Trendelenburg f. tünet van jelen; a trochanter a Roser- Nelaton-íé\e vonal felett van.

Prognosis : Elég jó. időben rendszeresen kezelve 80 % a teljes gyógyulás. Elhanyagolt esetekben kétoldali luxatiónál az erős lordosis orthostaticus albuminuriát okoz. Egyoldali ficamhoz hosszabb fennállás után scoliosis társul.

Kezelése : A 3.—6. életévben a legeredményesebb. Azon túl már nem sok reménnyel bíztat. Repositio, fixális, az erre alkalmas gipszkötésekkel.

Luxatio humeri, luxatio cubiti, teljesen analog a traumás luxatiókkal. Ritkán fordulnak elő. kezelésük. Repositio vértelen, vagy véres úton és rögzítés.

Luxatio genus. Igen ritka fejlődési rendellenesség és rendesen kétoldali, luaXatio praefemoralis. Kezelése: Reposi tio és fixálás gipszkötésben 3 hétig. Recidiva gyakori.

Pes varus: donga-láb, ó-láb. Pess planus: lúdtalp.

Pes valgus: x-láb. Pes calcaneus

Pes equinus : lóláb.

Egymással combinálódhatnak (pl. pes equino-varus, pes plano-valgus stb.) ha születéstől fogva fennállanak, mind a kevés magzatvíz folytán túlnagy méhenbelüli nyomás következményei. Leggyakoribb közülük a pes varus. Prognosisuk helyes kezelés mellet jó. Elhanyagolva a rendellenességek mind inkább erősbbödnek, úgy, hogy pl. egy pes varusos gyermek pár év után már a lábháton jár. Kezelésük: Redressáló kötések, esetleg műtét: tenolomia, inplastica.

Macrodactylia. A phalanxok megszaporodása folytán az újjak nagymérvű meghosszabbodása. Sokszor elhajlások, merevség combinálják, máskor az újjak egészen használhatók,