Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)

Részletes rész - IX. Fejezet. Jellegzetes széklet nélküli fejlődési zavarok

Ha félünk a nagy súlyveszteségektől, akkor kezdetben savót adunk, melybe kanalanként csúszunk be a tejjel. A savó caloria értéke kicsi, decinként 20 cal. tehát nagyobb adagokban adható. 100. gr.-al kezdve napi 20 gr.-al emelve az adagokat felmegyünk 160 gr.-os portiókig, azután naponként egy-egy kanállal fokozatosan többet veszünk el az adagokból és tejjel helyettesítjük be, míg az l 3-os hígítást elérjük. (A tejnélküli tiszta savó disenteriform széket okoz.) Azután fokozatosan rá térhetünk a rendes táplálásra.

Legbiztosabb eredményt a női tejtől várhatunk, de nem utoljára kell megpróbálni! Első napokban 300—400—500 gr-os súlyzuhanást is észlelünk, mert relative sószegény. Ez 1—2—3 napig tart, illetve addig, míg a helytelenül megkötött vizet a szervezet leadja. Női tej táplálás mellett nem kezd hamar gyarapodni, ellenben a súlyesés megáil a csecsemő reparálódni fog. Fontos a tej pontos adagolása. Lefejve adjuk, először a szükséges mennyiség felét és fokozatosan emeljük az adagokat a rendes dosisra.

Hogy a női tej táplálás kezdetén jelentkező nagy súlyzuhanásokat némileg elkerüljük, — mely a csecsemőre nézve végzetessé válhat, adagolunk, Heim-John ' theát. Ez sós (hea. mely a víz megkötésében jó szolgálatot tesz a csecsemőnek, azonban egy hibája van s pedig az, hogy csupa natrium ionokat tartalmazván fokozza az idegingerlékenységet (Natr chlorid. Natr. hydrocarb. aa grta semis {0'5), 3—4 deci theára.) és emiatt eclampsiat válthat ki. Ennek az elkerülése végett szívesebben adjuk a Ringeres theit, mely szintén megköti a vizet, bár nem oly mértékben, mint a Heim-John oldat. A Heim- John theából, vagy a Ringer oldatból másnap feles, azután negyedes hígítást adunk, miközben lassan emelkedünk a tejjel.

A gyógyulás akkor következett be, ha a csecsemő a korának megfelelő táplálék (tejkeverék) mellett fejlődni, gyarapodni kezd. Kb. 5—6 hét után következik be. —

Összefoglalás: Lisztártalomnak azon csecsemőkori elsődleges, azaz a táplálálék minősége által okozott fejlődési zavart nevezzük, melynek a kiváltásában a lisztfőzetekkel való egyoldalú táplálásnak, a fehérje, a zsír és sók hiányának van szerepe. A megbetegedés 1.) hypertoniás, 2) hydraemiás, 3.) atrophiás typusú lehet. Tünetei: Elesettség, turgor-csokkenés, nagy súly ing adózások, zsírszappanszék, vagy hasmenés a parenterális infectiók iránti rendkívüli hajlamosság, a természetes immunitás nagyfokú alászállása folytán.