Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)
Általános rész - I. Fejezet - Az újszölöttkori anatomiája és physiologiája. A csecsemő és gyermek fejlődése
7 ditio praecox. Az ilyen fogakat el kell távolítani, mert akadályoz a szoptatáskor, rhagadot okoz. Máskor a rendes időnél jóval későbben jelennek meg a fogak, ami nem feltétlenül kóros, hanem sokszor veleszületett tulajdonság, ez a denditio tarda. (A családban másoknak is késői fogzásuk volt). Csupán a fogak késői megjelenéséből a világért sem szabad rachitisre következtetni! Ez egymagában nem elég tünet. Mindenesetre, ha gyanakszunk rachitisre, prophylacticusan rendelhetünk antira- chiticus kúrát, ez soha sem árt, csak jó eredménye lehet. Inkább vehető rachiticus tünetnek a fogak szabályszerűden megjelenése; bár egymagában ez sem elegendő tünet. U. i. a fogak rendesen symmetricusan törnek át normális körülmények között. (Rachitisnél a fogcsoportok megjelenési formája megváltozik.) A fogak kibújását megelőzőleg a foghús kissé megduzzad, hyperaemiás lesz, egyidejűleg később nyálelválasztás indul meg. A csecsemők ilyenkor kissé nyugtalanok, de sohasem lázasak! Fogzási betegség nincsen ! Ha a csecsemő lázas és rossz székei vannak, az valami más ok folytán keletkezett. Mindenesetre ilyenkor a duzzadt gingiva locus minoris resistentiae, fertőzés behatolási kapuja lehet, annyival is inkább, minthogy nagyon viszket és ilyenkor szoktak valamit adni a csecsemő szájába. (A köznép rendszerint kulcsot, ami azután felsérti és megfertőzi. Legjobb kekszet, vagy piskótát adni, az bajt nem csinál.) A tejfogaknak gyökerük nincsen. Külsejükből semmiféle megbetegedésre következtetni nem lehet! (Pl. lues, tbc. stb.) Egyes megbetegedéseknél a fogakon jelentkező jellegzetes tünet, csakis kizárólag a maradandó fogakon észlelhető. (Csak ezek bírnak diagnosticai értékkel.) Az állandó fogak gyökérrel bírnak és többé-kevésbbé, de mindég csipkések ; ez később kisimulhat. Sokan a csipkés fogat súlyos anaemiával, chlorosissal hozzák összefüggésbe, de ez nem valószínű, minthogy kibúvásakor minden fog csipkézett. A fog nyakán levő fekete sávokat, melyek gondos tisztogatással sem távolíthatók el, vagy a zománc alatt levő fekete pontokat sokan lymphaticus constitutióra; tu- berculosisra, scrophulosisra vezetik vissza, de egyáltalában nem characteristicus tünet. Sokkal inkább értékesíthető tünet csoki.> kizárólag a maradandó fogakon, a fogak circularis caries( Q. mely az exudativ diathesis egyik tünete lehet, azonki\ü! a metszőfogak félhold alakú vájulata, mely a csipkézettségtől jól megkülönböztethető. Ez utóbbit Hutchinson fogaknak ne vezzük és lues congenitánál fordul elő, ha az csecsemő kora ban nem volt megfelelően gyógykezelve, vagy pedig akkor nem