Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)
Diganosticus rész - IV. Fejezet. A csecsemő és gyermek megvizsgálása
114 Herpes febrilis heveny lázas fertőző bántalmakhoz társul. Leggyakrabban az ajkakon, azután az orron, arcon, füleken fordul elő és eszerint herpes labialis-ról, herpes facialis-ról stb. beszélünk. Pneumonia, influenza, grippe, meningitis cerebrospinalis néha maláriánál is. Typhus abdominalisnál úgyszólván soha sincsen. Herpes zoster. Övsömör. Herpes hemizoster. A hólya- gocskák egyes idegek lefutása mentén lépnek fel. Leggyakrabban a bordaközökben és pedig egy bordaközben köröskörül (zoster), vagy csak egyik oldalra localisálva (hemizoster). Gyakori még a brachialis, cervicalis, facialis, lumbalis elhelyeződés. Maradandó heggel gyógyulnak. Trousseau féle vonalak Dermographia. A vasomotoricus idegek túlingerlékenysége folytán a bőrön ejtett nyomások, enyhe karcolások helyei (pl. körömmel, a reflexkalapács nyelével stb.), mint vörös foltok, vonalak, feltűnő sokáig megmaradnak. Az ilyen bőrre írni lehet. Igen kifelyezett ez meningitisnél, a gerincvelő bántalmainál, gyakran functionális idegbajoknál (neurasthenia, hysteria) stb. Urticaria. Lapos, a bőr nívója fölé emelkedő, viasszerű sárgásfehér, rendesen rózsaszínes környezettel bíró, órákig, vagy napokig fennálló, igen viszkető bőroedema, mely acut, vagy chronicusan fenálló autointoxicatió következménye. (Idio- synkrasia egyes ételek iránt, pl. káposzta, halak, rákfélék, gyakran málna, szamóca stb-vel szemben). Exanthemak gyógyszerek folytán. Igen különböző exan- themákat okoznak a gyógyszerek közül: a bróm, a higany, a jód, arzén, a dyphiheria-serum, általában a serumok, chinin, antipyrin, salicyl, belladonna, borax, chloral, digitalis, a balzsamok, morphium, terpentin, kátrány, naphtol és még sok más. Miliaria izzadás után a törzsön fellépő apró hólyagok, a környezet enyhe lobtüneteivel. Bőrvérzések. Apró pontszerű vérzések (petechiák) a bőrben, vagy a nyálkahártyákban (ekchymosis). A kiütésektől jól megkülönböztethetők azáltal, hogy újjnyomásra nem tűnnek el- Keletkezhetnek : a. ) Trauma folytán : élősdiek csípése. b. ) Spontán vérzések: purpuráknál. c. ) Exanthemákba történő vérzések: vannak heveny fertőző bártalmak igen súlyos alakjainál. d. ) Erős viszeres pangás mellett megerőltetésekre. Pl. per- tussisos köhögési roham, vagy epilepsia stb. kapcsán.
