Szekér Dalma dr.: A csecsemő- és gyermekkor betegségeinek pathologiája és therápiája különös tekintettel a differentialis diagnosisra (1928)

Diganosticus rész - IV. Fejezet. A csecsemő és gyermek megvizsgálása

109

lésekhez és csomókhoz hasonló elváltozásokat találunk. A csont és porcelváltozások azonban más természetűek

Scrophulosis. Mirigytuberculosis. A scrophulosisnak két alakját ismerjük. 1.) Torpid, 2.) Ereticus alakját.

1.) A scrophulosis torpidá-ra jellemző a túl vastag panniculus adiposus, igen halvány bőrszín mellett. Széles orr, „burgonyaorr , vastag ajak, puffadt arc, esetleg blepharitis, gyakran dunnyogó beszéd, excoriált orrlyukak, vontatott, lassú mozdulatok, fáradt tekintet. (A felnőtt korban is megmarad az ily habitus.)

Az ereticus alaknál a szintén igen halvány bőrszín mellett a panniculus adiposus csekély. Tekintet élénk, sclerák kékesek, szempillák hosszúak, gyakrabban sötétszínüek, szép dús fekete szemöldökök, dús hajzat, (sokszor már így születik) hypertrichosis. Az egész testalkat gyengén fejlett, gracilis csontrendszer, finom, vékony, fehér bőr, melyen a vénák kékesen áttünnek. Élénk mozdulatok s többnyire korán fejlett szellemi képességek.

Úgy a torpid, mint az ereticus alaknál gyakran találjuk a nyaki mirigyek megnagyobbodását, nyomásra nem, vagy csak alig fájdalmasak. Ha gennyedésbe mennek át, az csak igen lassan, sokszor hónapok múlva következik be és a fluctuatio szakában sem észlelünk rajtuk hyparaemiát, vagy csak igen kis mértékben, az acut lymphadenitistől eltérően, (jóindulatú tbc.)

Mind a két alaknál lehetnek jelen: állandó nátha, ble pharitis, conjunctivitis, hypertophicus tonsillák, adenoid vegetatio, otitis, ostitisek, periostitisek. (Csak már a gyermekkorban észlelhető.)

Habitus phtysicus. A scrophulosis ereticus alakjához hasonlít. Hosszú, lapos mellkas, kiálló claviculák és bordák, szélesebb bordaközök, az epigastrialis szög hegyes szög (a bordák összehajlási szöge). Halvány arc. körülírt pírral, sovány termet, hypertrichosis. (Csak már a gyermekkorban észlelhető.)

Asthenia universalis congenita. (Stiller) Inkább leány- gyermekeknél fordul elő és már a csecsemőkorban is megn\il- vánul. Ilyenkor a gy'omor- és béltractus ideges zavarait észleljük (dyspepsia nervosa, atonia ventriculi et intestinorum) később előbb-utóbb bekövetkezik a ren mobilédét migrans, mely redesen jobboldali ritkán kétoldali (vándorvese) gastroptosissal (gyomorsüllyedéssel) sokszor enteroptosissal (belek sülyedése). Igen kínzó a már nagy obb gyermekeknél kifejlődő coecum mobile, mely miatt a lesűlyedt megnyúlt coecumban állandó bélsár-